A kormányzat még 2019-ben indította „Felzárkózó Települések” elnevezésű hosszú távú programját, amely során az ország 300 leghátrányosabb helyzetben lévő települése kap segítséget a felzárkózáshoz. A fogantatástól a foglalkoztatás idejéig terjedő skálán mozogva a cél, hogy javuljon az érintett települések szociális- és infrastrukturális ellátottsága, az ott élők számára pedig pozitív és előremutató folyamatokat teremtsenek meg. A program megvalósítási idejét 7 évre tervezték. 2021-ben 4 milliárd forintos keret van rá.
A teljes egészében hazai finanszírozású projekt koordinálását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végzi, a végrehajtásban 17 – egyházi és civil szervezet – működik. Az érintett települések évente lépnek be a programba, így éves költségvetéssel és finanszírozással dolgoznak. Az Ormánság nyolc érintett települése közül hétben (Téseny, Kisszentmárton, Lúzsok, Vejti, Piskó, Drávaiványi, Sósvertike) a Katolikus Karitász végzi a szolgálatot.
A program lényegi elemét jelenti, hogy a település- és vidékfejlesztésnek egy újfajta módszerén dolgoznak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az állami rendszerek kötelékében tett felzárkóztatási programok központilag, elsősorban a gazdasági mutatók oldaláról közelítették meg a kérdést, de a leszakadás útjára került térségek helyzetét az uniós források sem tudták orvosolni, ugyanis hathatós segítségnyújtást még azok sem kínáltak.
A társadalmi, szociális tényezők figyelmen kívül hagyásával a támogatások többsége messze elmaradt a várt sikerektől: a felzárkózás nem vagy csak kismértékben valósult meg, az adott települések leszakadását nem tudták megállítani.
A probléma megoldására egy diagnózis alapú módszert vezettek be, mely elsősorban szociális oldalról, a helyi adottságok alapján igyekszik feltárni a problémát. A problémák gyökerét megkeresni és orvosolni, nem csupán fájdalmat csillapítani. A diagnózis így érinti az adott település lakossági és társadalmi szintjeit, külső környezetét, a települések és lakosságuk életében jelentős külső és belső forrásait, etnikai összetételét, a lakosok iskolázottságát, vagy akár a segítségre szoruló család gazdasági és szociális helyzetét is.
A felállított diagnózis alapján hosszú távú, a felzárkózásra, illetve a leszakadás megállítására irányuló cselekvési tervet dolgoznak ki. Az eddig központilag megszabott keretekkel ellentétben az új módszer a rendelkezésre álló források szabadabb és gyorsabb felhasználását teszi lehetővé. Ennek következtében akár azonnali támogatást tudnak biztosítani egy éppen krízishelyzetben lévő családnak.
A projekt keretében biztosított segítség jövőbeli célja, hogy az adott településeken élő családok képesek legyenek az öngondoskodásra. A felzárkózás érdekében tett munkálatok során állami intézményekkel és rendszerekkel, gazdasági társaságokkal dolgoznak együtt, így tevékenységüket a következő fő területeken végzik:
- jelenlét alapú szociális munka szoros együttműködés a családsegítő szolgálattal, védőnőkkel
- közösségi feladatok – közösségfejlesztés
- közlekedés: Megoldásokat találni a közlekedési nehézségekre, például pénzbeli támogatás a vezetői engedély megszerzésére
- lakhatási segítségnyújtás: adott ingatlanon az életveszélyes állapotok megszüntetése, ha kell minimális komfortfokozat kialakítása (pl. fürdőszoba létrehozása)
- oktatási területen, a lemorzsolódás csökkentése, korrepetálás, fejlesztőpedagógusok alkalmazása, iskolázottság növelése érdekében programok, ösztöndíj rendszerek kidolgozása, elindítása
- a település vagy egyes családok gazdasági fejlesztése: háztáji gazdálkodás kialakítása, erősítése szaktanácsadással egybekötött vetőmagok vagy háztáji haszonállatok kihelyezése
A több lábon álló programot nyugodtan lehetne az állami és piaci rendszerek hiánypótlásának, személyi és település szintű szolgáltatásoknak is nevezni, hiszen ott igyekszik segíteni ahová azok – a maguk szabta korlátok miatt – már nem tudnak eljutni.
Ahogy arról már egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, a Katolikus Karitász több programmal és más szervezetekkel szorosan együttműködve igyekszik támogatást adni az ország egyik leghátrányosabb térségében élő lakosságnak. Hiánypótló munkájuknak létjogosultságát kétségbe vonni aligha lehet.
