Kezdőlap Interjú Siklósról ala...

Siklósról alapított latin-amerikai kiadót a testvérpár!

„A könyv nagyon szép útja lehet annak, hogy egymás olvasatai párbeszédbe lépjenek vagy találkozzanak” – vallja a siklósi születésű Miklós Laura, aki két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kiadót alapít testvérével, Miklós Martinnal a kortárs latin-amerikai irodalom bemutatására. A Sonora mikrokiadó az elmúlt napokban mutatkozott be a siklósi könyvtárban. Ennek alkalmával kérdezte a Téma Baranya az ötlet megálmodóját, Miklós Laurát.     

–Műfordítóként már több éve a latin-amerikai kortárs irodalommal foglalkozol, mégis hogyan és mikor érett meg benned a gondolat egy kiadó megalapítására?

–Az egyetemi tanulmányaim alatt kezdtem el komolyabban foglalkozni a műfordítással és a latin-amerikai irodalommal, de a kiadó alapítása előtt leginkább novellákat, esszéket és verseket fordítottam, nem könyv hosszúságú műveket. Mivel jól és biztonságban éreztem magam ebben a közegben, úgy döntöttem kipróbálom, milyen lehet egy teljes regény lefordítása, ami fizikailag és szellemileg is nagyobb kihívást jelent.

A fordítással párhuzamosan folyamatosan foglalkoztatott annak kérdése is, hogyan működhetne másként egy kiadó ahhoz képest, amit itthon tapasztalok. A két gondolat kiváló összetalálkozása volt az engem foglalkoztató kérdéseknek. A kiadó alapítása ebből, illetve az ösztöndíjas utazásaim alatt szerzett tapasztalatokból indult ki. Testvérem, Martin pedig abszolút lelkes volt, amikor először megfogalmazódott ez a gondolat. Teljes egészében hozta a vizuális élményét annak a koncepciónak, amit mi elképzeltünk.

Fotó:Newave Production

–Már annak ténye, hogy latin-amerikai művekkel foglalkozik a kiadó hiánypótló feladatokra utal, ám ha jól sejtem, a cél nem csak az egyes szerzők bemutatása.

–Amit mi hozunk a Magyarországon ismert latin-amerikai irodalomhoz az a nézet, hogy – ahogy egyes filozófusok is vallják – a könyvre, mint csomópontra tekintsünk. A könyvben számos dolog keresztezi egymás útját. Az nem csak egy tárgy, egy olvasmány hordozója, hanem abban számos munka találkozik össze: író, fordító, szerkesztő, tördelő, nyomda utána a könyvesbolt és végül az olvasó. Ez egy hosszú lánc és úgy gondolom, hogy ennek kevés részét ismerik a hétköznapi olvasók. A Sonora kiadó izgalmas kiegészítése lehet annak, hogy értékeljük, hogyan jut el hozzánk egy könyv, hogyan tudunk kapcsolódni egy olvasmányhoz a földrajzi távolság ellenére. Martinnal ezt szerettük volna hozzárakni – a figyelmességet mind a szerzők, mind a könyv mint „termék” irányába. Így egészül ki a koncepciónk: van egy szakmai rész, másrészről ott van a nyomtatott könyv szeretete és képviselete.

–Ezzel az irodalommal nem csak könyveken keresztül volt szerencséd megismerkedni, hiszen személyesen is jártál Buenos Airesben. Meglátásod szerint mennyire van jelen az általad is tapasztalt dél-amerikai kultúra az egyes művekben és mennyire tud az eljutni a magyar olvasóhoz?

–Érdekes, mert szerintem már az első könyvünk is tükrözi a latin-amerikai valóságot: a gyarmatosítástól kezdve az ezeket az országokat ért számos migrációs hullám miatt a keveredés fontos érzete ezeknek a kultúráknak. Például az első regényünk, a Jacobo, a mutáns is tulajdonképpen egy Osztrák-Magyar Monarchiában élő szerző, Joseph Roth könyvére játszik rá, ami ad egyfajta közelséget a magyar olvasónak. Buenos Airesbe, ahol személyesen is jártam, rengeteg bevándorló érkezett, aminek következtében különböző kultúrák élnek egymás mellett. Ezen kívül ott van Európa, mint egy folytonos referencia. A latin-amerikai művek segítségével egy más szemszögből látjuk ezt a viszonyt. Tehát nem az egykori gyarmatosító, európai szempont érvényesül a könyveinkben. Lehet, hogy ez által egy kicsit idegennek érzi magát a hétköznapi olvasó ezeknek a szövegeknek az olvasása közben, de valami mégis kinyílik és egy új látásmódra tehetünk szert.

Fotó:Sonora kiadó

–Mikrokiadóként jellemzitek magatokat, akik – hogy a honlapotokról idézzek – megszállottsággal keresik az irodalmi kincseket. Mik ezek a kincsek? 

–Az az elképzelésünk, hogy találjuk meg az arany középutat az értékesítési listákat vezető és az irodalomban értékes könyvek között. Mutassunk meg olyan különleges könyveket, amik nem feltétlenül jutnak el az olvasókhoz, de szakmai szempontból is valami fontosat, értékeset képviselnek.

2021 májusában jelent meg az első könyv a Sonora kiadó gondozásában. Fiatal intézmény vagytok még, milyen távolabbi célokat fogalmaztatok meg magatoknak?

–Mivel a kiadó működésével párhuzamosan felsőfokú tanulmányokat is folytatok, nem diktálunk magunknak rohamos tempót. Természetesen tervezzük a folytatást, ami nagymértékben függ mind az időbeli, mind az anyagi támogatásoktól és attól, milyen ütemben tudunk elérni az olvasóhoz. Fő törekvésünk, hogy higgadtabb, átgondoltabb és válogatottabb legyen az a katalógus, amin mi dolgozunk. Nem a bestseller a cél, hanem a minőség. Természetesen emellett nagyon örülünk annak, hogy ha ezek a könyvek népszerűek az olvasóink körében.

–Bár tanulmányaid jelenleg Budapesthez kötnek, mégis mennyire maradt fontos számodra a siklósi kötődés?

–Mindenképpen az maradt. Nagyon jól eső támogatás volt például, amikor megkaptam Siklós városi díját, de a napokban a kiadóról tartott bemutató is a siklósi könyvtárban. Ezzel kapcsolatban jegyezném meg, hogy számunkra kiemelten fontos az együttműködés ezekkel az intézményekkel. Egyrészt, a könyveink bárki számára hozzáférhetőek lehetnek, másrészt az itt tartott beszélgetések során számos visszajelzést kaphatunk maguktól az olvasóktól is.

Miklós Laura Siklóson született, orosz irodalom és nyelvészet szakon szerezte alapképzését, majd spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterszakon végzett. A testvérével, Miklós Martinnal alapított Sonora kiadó elsősorban nem a piac által meghatározott irodalmi értékeket és kevésbé ismert kortárs latin-amerikai szerzők műveit igyekszik bemutatni a magyar olvasóknak.