Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Újabb egy héttel meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet, és felkérte az operatív törzset, hogy dolgozzák ki az oltási akciónapok rendszerét országosan – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
A múlt héten naponta több mint 100 ezer embert oltottak be, ezen a héten feleannyit, de jóval többet, mint korábban. Mivel sokan hat hónapja – májusban és júniusban – kapták meg második oltásukat, a védettség csökkenése miatt időszerű, hogy megkapják a harmadikat is. Az, hogy lesz-e következő hulláma a járványnak, és az milyen erős lesz, a harmadik oltás felvételétől függ – mondta. Jelenleg 2,871 millió Pfizer-, 778 ezer Moderna-, 3,1 millió Janssen-, 2,106 millió Sinopharm-vakcina áll rendelkezésre Magyarországon. Emellett 1,657 millió adag közeli lejáratú AstraZeneca-oltóanyag is van a raktárakban, ezeket elajándékozza a kormány. Már korábban is jelentős mennyiségű vakcinát cserélt el az operatív törzs, ezzel kitolva a felhasználható oltóanyagok lejárati határidejét – jelezte. A járványhoz kapcsolódó korlátozásokról úgy fogalmazott: a korábbiakhoz képest azért mások a mostani szabályok, mert akkor még nem volt elegendő vakcina, most azonban mindenki szabadon dönthet, hogy beoltatja-e magát. Leszögezte, a kormány nem tervezi az ausztriai vagy a szlovákiai korlátozásokhoz hasonlók bevezetését. A többségi vélemény az, hogy most tetőzik a járvány negyedik hulláma, karácsonykor így már a görbe a leszálló ágához ér. Amennyiben az orvosi álláspont szerint szükségessé válik a negyedik oltás felvétele, akkor arra lesz lehetőség – mondta. Az oltottak megfertőződéséről közölte, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben fel vannak tüntetve az oltottsági és a kórházi adatok is, de ezek központi összekapcsolásáról a miniszternek nincs tudomása, egyes kórházakban azonban vannak statisztikák. A lélegeztetettekre vonatkozó adatszolgáltatás változásáról pedig azt mondta: annak van információértéke, hogy invazívan lélegeztetnek-e valakit, mert az életmentő beavatkozásnak minősül. Annak azonban nem látja akadályát, hogy a nem invazívan lélegeztetett betegekről szóló adatokat is nyilvánosságra hozzák. Az operatív törzs a közeljövőben dönthet arról, hogy az oltottak esetében változik a védettségi igazolványok érvényessége. Új igazolványokra ugyanakkor nem lesz szükség akkor sem, ha a második oltás beadása után fél évvel megszűnne az érvényessége, hiszen a leolvasásakor látható, hogy ki hány oltást kapott és mikor – fejtette ki Gulyás Gergely. |
| Gulyás Gergely hozzátette: a kormány felkérte az operatív törzset arra is, hogy vizsgálja meg, hogyan kötődjön a védettségi igazolvány érvényessége a harmadik oltáshoz. A kormány határozott szándéka az, hogy a védettségi igazolvány érvényessége a harmadik oltáshoz legyen köthető – jelezte a politikus. Bejelentette, hogy a tervezettnél egy héttel korábban, december 13-án érkeznek az 5-11 évesek számára adható oltások. A korosztálynak kétmillió adag vakcinát rendeltek. A miniszter azt mondta, jól halad az oltások beadása, különösen a harmadik dózisé, utóbbi esetében Magyarország első helyen áll az Európai Unióban. Ismertetése szerint 2,6 millióan kapták már meg a harmadik, 6,2 millióan az első és 5,9 millióan a második oltást. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet a harmadik oltás fontosságára, hiszen a gyártók és az orvosok szerint is a második dózis felvétele után 4-6 hónappal csökken a szervezet védekezőképessége, ami a harmadik oltással ismét megerősíthető. Ezért a harmadik oltás felvétele kulcsfontosságú – fűzte hozzá. Gulyás Gergely kiemelte, az orosz Szputnyik V oltóanyagon kívül minden vakcina elérhető az országban, „a piacon bőség van”, tehát ha oltóanyagot kell még vásárolni, akkor az semmilyen nehézségbe nem ütközik majd. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva jelezte, hogy az oltás kötelezővé tételéről nemzeti hatáskörben kell dönteni. Magyarország „szigorú rezsimet” vezetett be azokon a területeken, ahol sok emberrel találkoznak a munkavállalók, az egészségügyben, a területi vagy központi közigazgatásban, illetve a pedagógusok számára a kormány kötelezővé tette az oltást. Emellett a munkáltatók is előírhatják az oltást. Kérdésre arról is beszámolt, hogy az áramár csökkentése érdekében a kisvállalkozásoknak és az önkormányzatoknak elég az egyetemes szolgáltatást kérvényezniük, a csatlakozásuk ezt követően automatikus. A kormány egyelőre hat hónapra döntött erről a lehetőségről, az önkormányzatoknak egyébként eddig is adott volt ez, de közbeszerzésen korában olcsóbban jutottak áramhoz. A földgázárak emelkedése miatt a távhőszektor vesztesége tízmilliárdos nagyságrendű lehet, az önkormányzatok pedig 8,5 milliárd forintot, a kkv-k ugyanakkor 30-50 milliárd forintot takaríthatnak meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépésükkel, az áramszolgáltatók kompenzációjáról eddig nem volt szó – közölte. Gulyás Gergely „szórakoztató kis színesnek” nevezte, hogy akik „ostobaságnak tartják a rezsicsökkentést és akik szerint kevesebb áramot kellene fogyasztani és kevesebbet fűteni”, azok „elsőként jelentkeztek” az egyetemes áramár alá. A főpolgármester és a hódmezővásárhelyi polgármester az elsők között volt, amikor a rezsicsökkentett árra az önkormányzatoknak be kellett jelentkezniük – jegyezte meg. Kitért arra is: Magyarországon drámaian – három-, ötszörösére – emelkedett a műtrágya ára. Ez jelentős részben annak az üzleti magatartásnak a következménye, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kartellnek minősített, és amelyért rekordnagyságú, 14 milliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki Bige László cégére. A kormány a műtrágya árát mérséklő döntéseket tervez, amelyek megfelelnek az uniós és hazai szabályoknak – mondta. Bige Lászlónak a magyar piac jelentős részét ellátó vállalkozása lehetetlen helyzetbe hozta a gazdákat – vélekedett a politikus, elfogadhatatlan tartva, hogy a cég csupán egy napig ad el terméket magyar vevőknek. Gulyás Gergely szerint jó lenne, ha a vállalkozó „nemcsak politikusokat akarna megvenni”, hanem a magyar gazdákat is támogatná. Bige László – Nagy István agrárminiszter által 36 milliárdosra becsült – károkozásával kapcsolatban kijelentette, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének kell elszámolnia azzal, hogy kitől fogad el pénzt a kampányához. A pedagógusbérek a nehézségek ellenére bejelentett 10 százalékos emelése jól kifejezi a kormány szándékát, hogy a következő ciklusban nagyobb mértékben kívánja azokat növelni. Arról is beszélt, hogy ha az üzemanyagár 480 forint alá csökken, akkor ezt a kutak árainak is követniük kell, ellenkező esetben a versenyhivatalnak kell vizsgálódnia. A jelenlegi hatósági árak három hónapig maradnak érvényben. Az iparűzési adó megfelezése kapcsán azt mondta, hogy az állam semmit nem vett el az önkormányzatoktól, hanem 100 milliárd forinttal támogatta a településeket. Így a kis- és középvállalkozásoknak is kevesebbet kell fizetniük, ennek pedig az önkormányzatok is örülhetnek – fejtette ki Gulyás Gergely. |
