Kezdőlap Interjú Az év pedagóg...

Az év pedagógusa lett a fiatal szigetvári tanár!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az év pedagógusa díjat vehette át Kupusz Mátyás, a szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskola fizika-testnevelő tanára és a Dél-Zselic Sport Egyesület Szigetvár birkózócsapatának vezetőedzője. A fiatal pedagógus mesélt lapunknak a tanári pálya nehézségeiről, szépségeiről és arról, hogyan lehet manapság jó tanárnak lenni.

Miért döntöttél a tanári pálya mellett?

-Jó példákon keresztül tanultam meg, hogy milyen lehet tanárnak lenni. Középiskolai és általános iskolai pedagógusok példamutatásai adtak lendületet abban, hogy én is ezt a szakmát válasszam. Emellett nagy szerepet játszott, hogy a szüleim mindig támogattak és pártolták, hogy a sport mellett, a tanári pálya mellett döntsek.

A fizika a nehezebb tantárgyak közé tartozik, hogy sikerül megszerettetni a gyerekekkel?

-Valóban az egyik legnehezebb tárgy az iskolában ma is. Nekem annak idején könnyebben ment, így az első diplomámat fizikusként szereztem, de éreztem, hogy ennél produktívabbat is szeretnék alkotni a pályámon, ekkor döntöttem a testnevelés mellett. Fiatal pedagógusként nehezebben ment a fizika tanítása, de rájöttem, hogy ha a gyerek szereti a tanárt, akkor hiába nehéz és összetett a tárgy, azt is szeretni fogja. Ha a diák szeretne megfelelni a pedagógusnak. akkor jobban is teljesít. A mindennapokban a pozitív dicséretre fókuszálok és hiszek benne, hogyha a gyereket sokszor dicsérjük akkor ügyes is lesz.

Környező településeken is tanítasz, különórákat tartasz és edzéseket, hétvégén versenyekre jársz, ez rengeteg idő, mi motivál?

-Mindig is a gyerekek feltétel nélküli szeretete motivált, hogy megmutathassák miben ügyesek, miben jók. A munkán során láthatom, hogy eredményeket érnek el és szeretik azt, amit együtt csinálunk és ez egy kölcsönös dolog. A közös munka mosollyal és pozitív energiával telik, sok energiát vesz el, de meg kell találni azt az erőforrást ami ezt üzemelteti, és akkor működik a dolog. Lendületesség, pozitív hozzáállás az, amit látnak a szülők és a gyerekek is és így támogatnak mindenben.

Jut-e időd magadra, családra, barátokra?

-Igyekszünk olyan egyensúlyt kialakítani, hogy ne menjen egyik a másik rovására. Ha az ember ügyesen osztja be az idejét és elfogadja, hogy 1 nap csak 24 órából áll, akkor jut idő mindenre.

Szigetvár mindig is kiemelkedően teljesített a birkózás terén, te magad is birkóztál, vagy hogy lett belőled birkózó edző?

-Én is birkóztam kisgyerek korom óta, ahogy édesapám és nagypapám is. Családi vonás volt, hamar kiderült, hogy tehetséges vagyok benne. 14-től 20 éves koromig az utánpótlás válogatottban szerepeltem, majd amikor láttam, hogy a sportkarrier végéhez érek, akkor döntöttem úgy, hogy van még bennem a sport iránt is olyan szeretet, amit átadnék a gyerekeknek és volt olyan szakmai tudásom és tapasztalatom, hogy ezt meg is valósíthattam. Először a nevelőegyesületemnél, most pedig a Dél-Zselic Sport Egyesületben oktatok birkózást. Idén is több diákolimpiai bajnokot neveltünk. Van olyan diákom, akinek az osztályfőnöke, a fizika és testnevelő tanára, valamint az edzője is én vagyok, ő megnyerte idén a diákolimpia országos döntőt, ami kimagasló eredmény a szakmámon belül is és nagy büszkeséggel tölt el.

Sokszor mondják, hogy a modern technika korában egyre nehezebb a gyerekeket elcsalni a számítógép elől, mit gondolsz erről? Mennyire lehet a fiatalokat motiválni a sportra?

-Szerintem a mostani gyerekek ugyanolyan motiváltak, mint a régi idők gyermekei. Több a lehetőségük, de megfelelő impulzusokat, motivációt kell nekik adni, jó példával kell előállni és akkor ki lehet őket zökkenteni. Nem megmondóember, hanem mentor szerepben kell megjelenni. Akkora tudáshoz férnek hozzá a gyerekek az interneten, hogy ha nem mutatjuk meg nekik mi a valódi érték a mai világban, akkor elsuhannak fölötte. Minden pedagógusnak, aki ezt a szakmát választotta, az lenne a feladata, hogy pozitív hozzáállással rámutasson azokra a lényegi dolgokra, amelyek értékeket képezhetnek ebben a felgyorsult világban.

Mit jelent neked ez a díj?

-Amikor jelöltek rá, már az is hatalmas szó és elismerés volt. 187 ember pályázata érkezett be, amit egy szakmai bizottság bírált el és amikor a legjobb 10-be bekerültem, már az is egy nagy elismerés volt, majd amikor kiderült, hogy általános iskolai pedagógusként pályám ilyen korai szakaszában megnyertem és megkaphatom ezt a díjat, az mérhetetlen öröm volt számomra. Az egyik legkomolyabb szakmai elismerés és még inkább hozzátesz az érdemhez, hogy ilyen fiatalon kaphattam meg. Jól esik, hogy nemcsak a pályájuk végén díjazzák az embereket, hanem elismerik az ide vezető munkát is, amit beleteszünk nap mint nap. Mindenkinek köszönöm, akik támogattak és akik úgy gondolták, hogy erre alkalmas vagyok.