A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint helyi idő szerint 06.28-kor hat kilométeres mélységben 5,4-es magnitúdójú földrengés volt Horvátországban.
A földrengést Baranya megyében sokan érezték, de mivel a rengés epicentruma a magyar országhatártól körülbelül száz kilométerre volt, Magyarországon nem voltak károk- írták.
Hozzátették: a fő rengés után várhatók utórengések, amelyek között erősek is lehetnek.
Évekkel ezelőtt a Gabriele Berberich, a Duisburg-Essen Egyetem kutatója fedezte fel azt, hogy egyértelmű összefüggés van a hangyák viselkedésének megváltozása és a várható földrengés között. A németországi Eifel-hegység nyugati részén elvégzett elemzésekből ugyanis arra megállapításra jutott, hogy az ottani kisebb – de már ember által is érzékelhető – rengések előtt a hangyák a szokásostól eltérően nem mennek be a hangyabolyukba, hanem inkább kint töltötték az éjszakát.
Elképzelhető, hogy a vörös hangyák a Föld különböző gázaiban, vagy éppen a mágnesességében bekövetkező változásokat érzékelik.
Más kutatások például a fonálférgek esetében mutatták ki azt, hogy azok egy bizonyos neuronja rendelkezik mágnesességet érzékelő szenzorral.
A Hirado.hu korábban arról is írt, hogy proteinekből álló biológiai iránytűk segíthetik elő a navigációt bizonyos állatoknál. A mágnesesmező-érzékelőket muslicákban mutatták ki, és kiderült, hogy ugyanezen proteinstruktúrák a galambok retinasejtjeiben is megtalálhatóak, sőt kialakulhatnak lepke-, patkány-, bálna- és emberi sejtekben is.
A gólyák esetében pedig egy bizonyos molekula jelenlétét állapították meg, mint amelyik szerepet játszik abban, hogy a gólyák a mágneses mezőket „látva” tájékozódnak több ezer kilométeres útjuk során.
