Harkányfürdőt nem az irodalom fedezte fel és tette ismertté, hanem a kitűnő természeti adottságok, a víz gyógyhatása, a pompás környezet. A fürdőt 1824-ben a Batthyány család alapította és a kor színvonalához képest dinamikusan fejlődött. Népszerű fürdőhely volt, ezért sok ismert ember megfordult itt.
A gyógyvíz felfedezéséről több történet is kering. Egyik szerint jóval a gyógyforrás ma ismeretes felfedezése előtt, az itt lakóknak tudomásuk volt Harkány keleti részén egy melegvizű forrásról, de ez az évek során elláposodott. Egy 18. századi uradalmi térképvázlatokon a községben „Büdösrét” elnevezésű hely szerepel, ami nevéből következtetve valószínűleg a kénes vízre utal. Olyan monda is kering, miszerint már a törökök is fürdőikbe harkányi gyógyvizet vezették, de a Dráva áradása ezt a forrást eliszaposította. Egy biztos, hogy a korabeli sajtó szerint a gyógyvíz 1823 októberében árokásás közben fedezik fel, és alig fél évvel később már 1400-nál többen fürdőznek itt.
Batthyány Antal földesúr birtokain folyó csatornázási munkálatok közben 1823-ban derült fény a természeti kincsre. Az ásási munkálatok során több helyen is fölbugyogott a földből a kénes meleg víz, aminek gyógyító hatását először az ott dolgozó munkások tapasztalták.
A hírekbe csak Pogány János máriagyűdi munkás került be, aki beteg lábakkal állt be kubikolni, és mezítláb a gyógyvizes iszapban dolgozva, később lábát rendszeresen fürösztve, teljesen meggyógyult. A csoda híre akkoriban gyorsan terjedt.
1824-ben Patkovics József és Berks Péter geológus javaslatait követve a főforrás köré kádakat helyeztek, felállítottak néhány fürdőszobát és társalgót. Így indult Harkány gyógyfürdőjének története, az első fürdőévadnak ez az év tekinthető.
Az első lépésként a hőforrás köré történő kádak kihelyezése után 1828-ra elkészült egy 28 szobás szálloda a fürdővendégek részére. Ez az épület még ma is áll, a harkányi gyógyfürdőkórház „A” épülete. Maga a fürdő körüli erdős rész kijelölése után megkezdődött a fürdőpark kialakítása.
Egy 1828-as jelentés tanúsítja, hogy a szegényebb rétegek a fürdőt ingyenesen látogathatták.
A valódi elismerést Harkány számára az 1845-ös év hozta meg, amikor a Pécsen megrendezett magyar orvosok és természettudósok konferenciájának résztvevőit Batthyány Kázmér vendégül látta és megmutatta nekik a fürdőt, ami ámulatot váltott ki és messze földön elterjesztette jó hírét.
Az 1848-49-es szabadságharc bukása után a családtól elkobozták birtokaikat, így Harkány és a harkányi gyógyfürdő életében a hanyatlás évei következtek. Az igazgatóság nem fordított figyelmet a karbantartásra, csak a bevétel érdekelte. Harkány 1860-ban amnesztia során visszakerült a Batthyány család tulajdonába. A harkányi gyógyfürdő életében újabb jelentős fejlődési korszak következett.
Harkány első termálkút-fúrási munkálatai 1866 júniusa és szeptembere között zajlottak. Létrejöttével 34,77 méter mélyről percenként 1200 liter, 62,5 fokos vízhez sikerült hozzájutni. Zsigmondy Béla közreműködésével 1877-ben Harkány átadta a második harkányi artézi kutat, amelyből 38,7 méter mélyről percenként 600 liter, 63,7 fokos víz tört elő. Ezek a kutak egészen az 1960-as évekig üzemeltek és biztosították Harkány számára a gyógyvizet.
1903-ban egy iskolaigazgató nyílt levélben kérte a harkányi városvezetést, hogy katolikus imahelyet vagy templomot létesítsen, mert a reformátusoknak, az evangélikusoknak és az izraelitáknak már van templomuk. Erre három évet kellett várni, 1906-ben el is készült a háromoltáros díszes kápolna, amit Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspök szentelt fel.
Az 1910-es években már komoly, tengerpartot idéző fürdő volt.
„A kabinok előtt 30 méter széles strand húzódik, ezt is finom Dráva-homok fedi, amely szakértők véleménye szerint a legpuhább homok a világon.”
Az 1913-ban megnyílt Pécs-Harkány-Alsómihojlác vasút felértékelte a fürdőt, ahova addig csak a Pécs-Villányi vonattal, a vókányi állomásról, lovaskocsival lehetett eljutni.
1926 – Dél-amerikába is elért a fürdő híre
„Távolsági rekordot” az idén előreláthatólag — mint a mellékelt ábra tanúsítja — a Pécs melletti Harkányfürdő fogja tartani. Braziliából érkezett érdeklődő leányfürdő levél az igazgatósághoz, amelyben egy magyar orvos bejelenti, hogy két brazíliai családdal együtt Harkányfürdőn akarja eltölteni a nyarat. Ez a brazíliai levél élénk bizonyítéka Harkányfürdő elterjedt hírének.„
1934 augusztusában illusztris vendégek léptek fel a fürdő színpadán. Nagy érdeklődést váltott ki Harkányfürdő közönsége körében a híres Latabár testvérek augusztus 18-i, szombat esti vendégjátéka.
Ebben az évben országos botrány és bírósági ügy lett abból, hogy a fürdő igazgatója és egy szállodatulajdonos igen jelentős összeggel vesztegette meg az Országos Társadalombiztosító Intézet helyettes vezetőjét, hogy intézze el, hogy a biztosító Harkányban építse fel szanatóriumát.
1935-ben a kormányzó is meglátogatta a fürdővárost.
„Pécsről jelenti a Kis Újság tudósítója, hogy augusztus 29-én nagy napja lesz a baranyai anyáknak. A Harkányfürdő parkjában tartandó anyák ünnepén megjelenik Horthy Miklós kormányzó és hitvese. Az ünnepség fénypontja a kormányzó beszéde lesz, aki szózatot intéz a sokgyermekes anyákhoz.”
Horthy Miklós beszédében főleg az Ormánságban elterjedt egykézés ellen szólt.
„Mélyen átérezve ennek a szép ünnepségnek nagy erkölcsi jelentőségét, az egész ország tiszteletét, megbecsülését és háláját kívánom tolmácsolni azoknak a magyar anyáknak, akik híven és önfeláldozóan megteszik a maguk kötelességét a ma oly nehezen küzdő családdal, sorsüldözött hazával és a válságoktól megviselt társadalommal szemben. Azoknak a magyar anyáknak, akik tudják, hogy az életnek ma fokozottabb szenvedéseiért is bőven kárpótolja őket az anyai szív mélységes öröme és különösen azoknak, akik nem tévesztik szem elől, hogy az Isten áldását nem szabad elhárítani maguktól. Az egész társadalom életének alapja a házasság és annak gyümölcse a gyermek. Szomorúsággal tölt el, ha arra gondolok, hogy az országban sok helyen és különösen ezen a vidéken egész községekben mintegy járványszerűen pusztít egy erkölcsi betegség. E romboló irányzat hatása alatt vannak, akik azt képzelik, hogy elég, ha egy gyermekük van, az majd tovább folytatja fajtáját.”
1938-ban vendége volt a fürdővárosnak Habsburg–Lotaringiai József Ferenc főherceg is.
„József Ferenc dr. kir. herceg rangrejtve a híres baranyai fürdőhelyre érkezett egyrészt, hogy megismerje a harkányi meleg forrásokat, másrészt pedig, hogy kirándulásokat tegyen az Ormányságra és tanulmányozza az egykét. „
A fürdőt előszeretettel látogatta Csoóri Sándor író is.
Balra Veres Péter író, úszósapkával Csoóri Sándor.
