Egyetlen orvosság van a migrációval szemben: nem szabad őket beengedni az országba – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor kiemelte: a migrációról szóló titkosszolgálati jelentés „felrajzol egy félelemteli horizontot” és „megerősít bennünket abban, hogy azt kell tennünk, amit eddig tettünk”.
Hangsúlyozta: Magyarország volt az első ország, amely kimondta, hogy a migráció és a terrorizmus „kéz a kézben jár”, és ezt a jelentés is megerősíti. Kifejtette: nyilvánvaló, hogy a migránsok egyre agresszívebbek, gyakrabban alkalmaznak egymással és a határőrökkel szemben is erőszakot és egyre durvább eszközökkel próbálnak átjutni a határvédelmi kerítésen, emögött a radikalizálódás mögött pedig valójában terrorszervezetek megbízottai, aktivistái állnak. Nem magától radikalizálódik a helyzet a déli határainknál, hanem ezt kiképzett emberek „fűtik, alakítják, szervezik” – fogalmazott.
Elmondta: különbség van a migráció megítélésében azok között, akinek nincs és akiknek van gyereke. Míg az előbbiek személyes ügyként gondolnak a migrációra, azt mérlegelve, hogy ők maguk szeretnének-e olyan országban élni, ahol migránsok is vannak, addig a szülők azon gondolkodnak, hogy milyen országot hagynak a gyerekeikre és az unokáikra.
Megjegyezte: vannak olyan szülők, akiket nem érdekel, hogy eladósítják a családot, hogy „zűrzavar, kupleráj, rendetlenség” van a családban, „majd a gyerekek boldogulnak, ahogy boldogulnak”, és vannak szülők, akik „valami rendezettséget”, a jó élet esélyét szeretnék a gyerekeikre hagyni. Orbán Viktor kijelentette: ő maga is mindig erre gondol, ezért hajlíthatatlan a migráció ügyében.
Kiemelte: nem az a kérdés, hogy a következő 20-30 évben belebotlik-e migránsokba Budapesten, hanem az, hogy ha egyszer beengedik a migránsokat, akkor „többet nem lehet kitenni” őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekeink, az unokáink és még azután több nemzedék is az életét olyan világban fogja leélni, „ami nem lesz jó, ami bizonytalan lesz, ami terrorcselekményekkel, bűnözéssel, gázai mini gettókkal lesz tele” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez most lehet megakadályozni.
A kormányfő széles nemzeti egységet szorgalmazott a migráció ügyében, hangsúlyozva, hogy migránsokat nem szabad beengedni az országba. Azt mondta ugyanakkor, hogy a baloldal és a Jobbik is migrációpárti, és Brüsszelben mindent megszavaznak, ami a migrációt segíti elő. „Migráció ügyben egy nagyon széles nemzeti egységnek kellene lennie, amely azt mondja, hogy itt vannak a tapasztalatok a szemünk előtt, egyetlen orvosság van, nem szabad őket beengedni, mert az illegális migránsoknak bármilyen beengedése, az itt tartózkodásuk elfogadása oda vezet, hogy nem lehet biztonságban, nyugodtan, jólétben élni, békességben élni majd Magyarországon se” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: számos nyugat-európai, volt gyarmattartó országban ez már így van, és erre még rájött a 2015-ös migrációs hullám, amikor még több migránst engedtek be, innentől kezdve pedig „csak matematikai kérdés”, hogy a különböző civilizációkhoz tartozó emberek aránya hogyan fog megváltozni. „És ott látják a saját országuk történetének a végét. (…) Vannak országok, amelyekről lehet azt gondolni a ma ott élőknek, hogy amikor meghalnak, az az ország már nem olyan lesz, mint amilyenben megszülettek” – mondta.
Kijelentette: Brüsszelben változásra van szükség. A kormányfő az unió migránspolitikájáról azt mondta, Magyarország egy dolgot kér, hogy ne erőszakoljanak rá olyan politikát, amely a nyugati tagállamokat tönkretette, „nem akarunk mini Gázákat Budapest kerületeiben, meg terrortámadásokat, meg bandaháborúkat”. Orbán Viktor azt mondta, hálát kell adnia azért, hogy nem egy olyan országban kell a migrációs szabályokról gondolkodni, ahol ott él a lakosság 10-20 százalékát kitevő migrációs közösség.
Magyarországnak helyén volt az esze és a szíve, ezt a hibát nem követte el, és nem is akar ugyanabba a helyzetbe kerülni, mint a nyugati államok, ezért nem akarja, hogy ráerőszakoljanak egy olyan politikát, ami őket tönkretette – érvelt. Hozzátette, Magyarországnak van egy toleranciaajánlata, amit elmond mindig a németeknek, a franciáknak, „a brüsszelitáknak”: Magyarország nem szól bele, hogy ők hogyan csinálják, egy dolgot kér, tolerálják, hogy Magyarország másképp csinálja. „Ez a mi országunk, ez a mi dolgunk” – közölte. Magyarország toleranciaajánlatát azonban nem fogadják el, Európában egységes migránspolitikát akarnak, amelynek olyannak kell lennie, mint Európa nyugati felében – fogalmazott.
Az egységes migránspolitikáról elmondta: ide akarják küldeni a saját migránsaikat, migránsgettók felépítésére akarják kényszeríteni az országot, valamint jogot adnának Brüsszelnek arra, hogy veszélyhelyzetre hivatkozva bármikor, bármennyi migránst ideküldhessenek. Kiemelte: régóta harcol ez ellen, és az ország jól áll ebben a harcban, de ez kiújuló küzdelem és a következő hónapoknak ez lesz a nagy küzdelme, továbbá a jövő évi európai parlamenti választásoknak is ez lesz az egyik tétje.
A miniszterelnök azt mondta, ha a magyar kormány a nemzeti konzultáción megkapja a megerősítést, akkor ki tud tartani. Orbán Viktor közölte, Magyarországnak meg kell védenie a déli határait és meg kell védenie álláspontját Brüsszelben, de a jogszabályait is meg kell vizsgálnia. Idegenrendészeti szigorításra van szükség a növekvő migrációs nyomás miatt – jelentette ki. Azt mondta, a jelenleg hatályos magyar szabályozás jól kezelte a 2015-ös migrációs válságot, a Brüsszellel vívott csatáknak jó eszköze volt, de a migrációs nyomás nő, ezért szigorítani kell a jogszabályon.
Hozzátette: új idegenrendészeti törvényt kell alkotni, amely világosan meghatározza, ki, milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon és e mögé egy erőteljes kikényszerítő idegenrendészeti erőt is helyez. Orbán Viktor azt mondta, a céljuk az, hogy mindenkiről lehessen tudni, aki Magyarországon van, milyen jogcímen, mennyi ideig tartózkodhat itt, mert „egyébként ellopják tőlünk az országot”. Magyarország a magyaroké, a munkahelyek a magyarokat illetik meg, a szabályokat, hogy hogyan élnek ebben az országban, a magyaroknak kell meghatározniuk – fogalmazott, jelezve, a törvényjavaslatot még idén elfogadja a parlament. Kijelentette: a nemzeti konzultáció célja az egység. Azt mondta: a hatalom és az állam közösségi életének lényege a közös cselekvés képessége, hogy a legfontosabb kérdésekben egységes vélemények jöjjenek létre, és a kialakult vélemények tükrében, azoknak megfelelő módon közös cselekvés történjen. A népszavazás, a parlamenti választás, a nemzeti konzultáció mind a közös cselekvés képességét adja, illetve erősíti meg Magyarországnak – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az Európai Uniót azért hozták létre, hogy béke és jólét legyen Európában, ezzel szemben ma háború van, békétlenség, és a világ nagy gazdasági blokkjai – Kína, Ázsia, az Egyesült Államok – versenyfutásában lemaradunk. Van egy történelmi érvünk arra, hogy miért kell mindenképp változás Brüsszelben – tette hozzá. Elmondta: a brüsszeli vezetés olyan konkrét rossz döntéseket hoz, amelynek mindannyian „megisszuk a levét”, ennek egyik példája a migráció, de ide sorolta Ukrajna európai uniós tagságát vagy az ukrán-orosz háborúhoz való viszonyt is. Az a vezetés, amely Brüsszelben van, egy globalista elit megbízását teljesíti – fogalmazott. Hozzátette: „ők nem a mi embereink”.
A miniszterelnök kiemelte: a brüsszeli vezetés nemcsak nem azt csinálja, amit a magyarok szeretnének, hanem azt sem, amit általában az európai emberek. Az emberek nem akarnak migrációt, háborút, békétlenséget, jól megtervezett zöld átmenetet akarnak és nem olyat, amely tönkreteszi az iparukat – tette hozzá. Hangsúlyozta: a brüsszeli vezetést foglyul ejtette egy globalista elit, pénzügyi csoportok, nagy gazdasági erőcsoportok, és döntéseiket ezek érdekei motiválják, nem pedig a magyar, német, francia vagy olasz emberek érdeke.
Ezért kell változást elérni – jelentette ki.
Orbán Viktor azt mondta: nem az unióban kell elérni változást, „mert az unió mi vagyunk”, hanem a brüsszeli bürokraták világában kell változást elérni, hogy ők végre azt tegyék, ami az európai emberek érdeke.
Az ukrán helyzetről kifejtette: Isztambulban már megvolt a megegyezés, amit – „ezt mondja a diplomáciai pletyka” – amerikai utasításra az ukránok nem írtak alá.
Korábban Európának volt egy irányvonala, már 2015-ben, a krími válság idején, eszerint a konfliktust el kell szigetelni, mert „nem érdekünk, hogy egy nagy összeurópai konfliktus legyen belőle” – emlékeztetett. Azt mondta: az amerikaiak azonban beléptek ebbe a játszmába, és azóta nem az elszigetelés az irányvonal, hanem a kiterjesztés, így globalizálódik a konfliktus. Ez nem érdeke Magyarországnak és Európának sem – fűzte hozzá.
Kiemelte: az orosz-ukrán háború tönkreteszi Európát, „az, amit most csinálunk, fenntarthatatlan”, nem szabad folytatni. Ezért Magyarország nem támogatta a fegyverküldést sem, és most sem támogatja, hogy a magyar adófizetők pénzét elküldjék Ukrajnába – mondta.
Úgy fogalmazott, „humanitárius segítséget szívesen adunk, hiszen mi is emberből vagyunk, van szívünk, keresztény ország vagyunk”, azonban „az, hogy mi tartsuk el az ukrán államot, hogy a mi pénzünkből vett fegyverekkel harcoljanak”, az Magyarországnak nagyon súlyos, a gazdasági csőddel egyenlő következményekkel járna.
Arról is beszélt, hogy szeptembertől már reálbérnövekedés van, sőt az OECD egy jelentése szerint a reáljövedelem tekintetében már a második negyedévben növekedés volt Magyarországon – mondta.
Kiemelte: a következő másfél hónap ugyanakkor a politikának nehéz lesz, mert itt vannak azok a nehéz kérdések, mint a háború, a migráció, és Brüsszelből támadások érkeznek. Nehéz kérdés az Ukrajnával folytatott, EU-tagságot megcélzó tárgyalások ügye is, amelyeket nem szabad megindítani, mert Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy a tagság ambíciójával tárgyalni tudjon – jelentette ki. Hozzátette: „Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”.
Hangsúlyozta: Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel.
Azt mondta: „amivel tartoznak, azt ide kell adni”. Az Ukrajnával való tárgyalások megkezdése, az egész kérdéskör nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével – hangsúlyozta.
Felidézte, három dolgot vállaltak az idei évre a gazdaságban: azt, hogy a nyugdíjak értéke egyetlen forintot sem veszíthet, megvédik a munkahelyeket, és egy számjegyűvé vágják vissza az inflációt az év végére. Hozzátette: „három dolgot vállaltunk a gazdaságban, mind a hármat teljesítettük”.
Kiemelte: 2024-ben visszaépítik a gazdasági növekedést, mert az 2023-ban „összezsugorodott nullára, vagy talán még az alá is esett”.
Elmondta: a gazdasági növekedés jó hír, mert ez a munkahelyek megvédésével, sőt, a munkahelyek gyarapodásával jár, béremelést, életszínvonal-emelkedést hoz. Ezért 2024-ben „a növekedésen keresztül komoly segítséget kell adnunk a családoknak” – fogalmazott Orbán Viktor.
Megjegyezte: a minimálbér-emelés, a szakmunkások bérének emelése, a csok plusz megindítása már mind a 2024-es évhez tartozó ügyek, amelyek mind arról szólnak, hogy miként javuljon Magyarország, a magyar gazdaság és azon keresztül a magyar családok és a magyar emberek helyzete.
A kormányfő arról is beszélt, hogy ha Brüsszelben úgy látják, hogy bizonyos gazdasági mutatók nem jól alakulnak, akkor ők bizonyos intézkedésekre javaslatot tehetnek, és ha a javaslatokat nem fogadja el egy tagállam, akkor vannak eszközeik, hogy kikényszerítsék belőle.
Azonban Brüsszelben „fogalmuk sincs a magyar életről, meg a magyar gazdaság törvényszerűségeiről”, és „mi tudjuk pontosan, hogy hogyan kell visszaépíteni a gazdasági növekedést, csökkenteni az államadósságot, költségvetési hiányt és így tovább” – fogalmazott.
Elmondta: Brüsszel azt javasolja, hogy szüntessük meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot. „De az tönkreteszi a magyar családok életét” – jelentette ki.
Úgy látja, „lesz egy nagy vitánk gazdaságpolitikai kérdésekben is”, ez hosszú vita lesz, és inkább a 2024 januárja és szeptembere közötti időszaknak lesz a nagy kérdése, de összefügg a júniusban esedékes európai választásokkal.
„Egy jó, értelmes, két lábbal a földön álló európai vezetéssel meg tudunk egyezni szinte minden kérdésben, de ez nem a mostani vezetés, ezt le kell váltani”, és kell egy új, jobb és barátibb európai uniós vezetés Brüsszelben – hangsúlyozta a miniszterelnök.
