Ignatyev Szergej majdnem harminc éve hűséges tanára a siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumnak. Rengeteg diákot tanított labdajátékokra, úszásra és edzett. Szeret oktatni, a diákok között lenni, látni a lelkesedésüket, és szereti az intézményt, mely, ahogyan fogalmaz, mára a második otthonává vált. Kiemelkedő munkájáért idén Ózdi Lajos Testnevelési és Sport Díjjal tüntette ki a város vezetése.
–Mindig egyértelmű volt, hogy testnevelő tanár lesz?
–Igen! Oroszországban végeztem, testnevelő tanár és edző szakon, amit Magyarországon is elismertek. Futballt, kézilabdát és röplabdát oktattam a gyerekeknek. Feleségem, Tóth Márta, aki szintén a gimnázium tanára, a szülővárosomban volt gyakorlaton, ott ismerkedtünk meg. Kint házasodtunk össze, és sokat gondolkodtunk azon, hol éljünk. Végül Magyarországra esett a választásunk.
–Hol tanított?
–Először Siófok mellett, Ságváron helyezkedtem el, ott két évig tanítottam. Ezután Nagyharsány következett, ahol öt évig dolgoztam. Majd Wiesner Laci elment Pécsre, így kerültem a gimibe. Ez 1993-ban volt, jövőre lesz harminc éve.
–Elhivatott tanárként nemcsak órákat tartott, hanem sí táborokat is szervezett.
–Sok ügyes gyerek volt, akik szerették, amit csinálok. Tíz éven keresztül szerveztem sí táborokat, kedvelték a diákok, sokakat megtanítottam síelni. Úszást is oktattam, és a futball utánpótlás csapatánál edzősködtem. Reggeltől estig csináltam valamit. A Super Senior Focicsapat tagjaként majdnem minden nap fociztam. Szeretem, amit csinálok!
–Mi a legfontosabb egy tanárnál: a szigor, a fegyelem, vagy a példa?
–Nem haverkodni kell, hiszen tudniuk kell, hogy én vagyok a tanár, ők pedig a diákok. Kell bizonyos távolságot tartani. Így lehet fegyelmet tartani. Mindig jól megvoltam a gyerekekkel, de tudniuk kellett, hogy nem engedhetnek meg maguknak bármit!
–Örök kérdés a kis- vagy nagyvárosi gimnázium: hova írassa egy szülő a gyerekét? Melyik, milyen lehetőségeket biztosít?
–Kézilabdából röplabdából és futballból is többször bejutottunk a versenyeken az országos döntőbe. Olyan nagynevű csapatok mellett, mint Győr, Budapest vagy Dunaújváros. Akik nagy busszal, válogatott melegítőben érkeztek. Nagy dolog volt, hogy egy ilyen kisvárosból érkező csapat eljut idáig. Jól nevelt gyerekek járnak a Táncsics Mihály Gimnáziumba, akikkel jó foglalkozni.
–Mit szólt, mikor megtudta, hogy kitüntetéssel díjazzák munkáját?
–El sem akartam hinni, amikor polgármester úr felhívott. Nagyon jól esett!
–Hamarosan nyugdíjba vonul. Mivel fognak telni a napjai egy ilyen aktív élet után?
–Két év múlva megyek nyugdíjba. Óriási kertem van, focizni fogok, kirándulni, a kutyámat sétáltatom, gyakrabban fogok Oroszországba utazni a barátaimhoz, és a Balaton melletti kis házikónkhoz.
