
A közeljövőben olyan fejlesztéspolitikai döntések várhatóak, melyek kedvezményezettje a déli országrész és kifejezetten a két nagyváros, Pécs és Szeged lesz – jelentette be a területfejlesztési miniszter kedden.
Navracsics Tibor a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozói fórumán úgy fogalmazott, az igazi kihívást a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld a Békéscsabával kezdődő és Nagykanizsával végződő övezet jelenti, ahol a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett a lassú gazdasági felzárkózás is megfigyelhető – mondta.
A miniszter emlékeztetett: a közelmúltban Palicson közös szerb-magyar kormányülést tartottak, amely egyik célja a térséget érintő infrastruktúra-fejlesztési elképzelések összehangolása volt.
A tervezett beruházások közül azt M5-ös autópálya tehermentesítését szolgáló sztrádaépítést említette, amely Vajdaság északi részén haladva Mohácsnál szelné át a Dunát, majd kapcsolódna az M6-oshoz.
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy 2014-ben megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési programok. De most úgy tűnik, elértük a központosított fejlesztéspolitika határát, a területi szemléletnek vissza kell térnie – hangsúlyozta.
Jelenleg olyan próba fejlesztési terveken dolgoznak, amelyeket hamarosan a kormány elé terjesztenek. Elkészült a regionális program a Dél-Dunántúlról – mondta a miniszter.
Latorcai Csaba területfejlesztési parlamenti államtitkár közölte, a kormány fel fogja kérni a vármegyei önkormányzatokat, hogy a helyi gazdasági élet szereplőivel aktualizálják a vármegyei területfejlesztési koncepciókat. A kormány létrehozza a területfejlesztési alapot, amelybe – az eddigiekhez képest nagyobb mértékben – hazai forrásokat is bevonva kifejezetten területfejlesztési beruházásokat támogat majd.
Annak érdekében, hogy az ötletekből projektek legyenek, és megvalósításukhoz rendelkezésre álljon a megfelelő tudás, olyan országos intézményhálózatot hoznak létre, amely segítséget nyújt a gazdasági élet szereplőinek, civil szervezeteknek, egyházaknak, önkormányzatoknak a projekt generáláshoz és menedzsmenthez – tudatta a politikus.
Baranya nagyot kaszálhatna!
Az államtitkár kérdésre válaszolva kifejtette, az uniós forrásokkal kapcsolatban a magyar kormány és az Európai Bizottság között a politikai nézeteltérés mellett szakmai vita is van. Ezek közül Latorcai Csaba a geotermikus fejlesztések támogatását említette.
Elmondása szerint a bizottság nem szeretné, hogy nagy volumenben uniós forrásokat lehessen bevonni a nyugaton megszokott hagyományos megújuló energiaforrások – nap-, szél- és vízenergia – mellett más területek támogatására is. Magyarország a geotermikus energia tekintetében nagyhatalomnak tekinthető, ez jelentős versenyelőnyt jelentene az országnak, így a vita még nincs lezárva – hangsúlyozta.