Kezdőlap Tudomány Nem kizárt, h...

Nem kizárt, hogy még több mamutra bukkanhatnak Máriagyűdön

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Máriagyűdön egy családi ház udvarán földmunkák, tereprendezés közben őskori leletekre bukkantak, amit a tulajdonosok, Szinyei Bence és családja azonnal bejelentették a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. A mamutcsontok különlegességét az adja, hogy a korábbi leletektől eltérően, melyeket kavicsbányákban és folyómedrekben találtak, ezek löszös talajból, eredeti lelőhelyükön kerültek elő – hangsúlyozta Talabér Ildikó régész, az ásatás feltárásvezetője. Ugyanezen a helyen Árpád-kori leletekre is bukkantak, amelyekből kiderült, hogy abban az időben nem voltak tekintettel a mamutcsontokra, hiszen átvágták a bordacsontot.

A helyszínen tartott sajtótájékoztató nemcsak a csontok miatt volt érdekes, hanem azért is, mert a régészek munkáját testközelből figyelhettük meg. Amíg Ildikó a média munkatársait tájékoztatta, addig több kollégája a leleteket tisztogatta, hogy aztán kiemelhessék, és a múzeumba vihessék őket. Ahol minden kiderül majd, többek között az, hogy a három mamut: egy középkorú, egy fiatalabb és egy szintén nagyobb testalkatú egyed mivel táplálkozott? Hogy találnak-e emberi nyomokat a csontokon? A leleteket anatómiailag nem megfelelő rendben találták, így nagy kérdés, hogy hogyan kerültek oda és miért? Az állkapocscsontok, agyar-, és bordadarabok választ adnak majd ezekre a kérdésekre. A földet a feltárás közben folyamatosan átszitálják, hogy találnak-e benne kőeszközöket, nyílhegyeket, melyek emberi nyomokat mutathatnak.

–A múzeumban a további tisztítás során azt is meg tudjuk majd állapítani, hogy van-e rajtuk vágás, mert akkor egyértelműen az emberhez köthetőek a csontok. Kora Árpád-kori gödröket is találtunk, a benne lévő kerámiákból tudtuk ezt megállapítani, a formájuk, illetve díszítése alapján. Ezek hamus betöltésű, kavicsos törmelékkel teleszórt gödrök. Lehet, hogy sütöttek bennük, mert égett állatcsontokat és másodlagosan megégett kerámiákat is találtunk – tette hozzá a régész.

Talabér Ildikó tájékoztatójában felhívta a figyelmet arra, hogy a környéken szinte bárhol lehetnek ilyen jellegű csontok, ezért nagyon fontos a körültekintés minden földmunkánál, továbbá, hogy aki ilyen leletre bukkan, állampolgári kötelessége bejelenteni.

– Rengeteg érték veszhet el, ha nem jelentik be az ilyen jellegű leleteket. Szeretném kiemelni, hogy a tulajdonosok maximálisan segítik a munkánkat, nagyon jól együtt tudunk működni. Sátrakkal láttak el minket ők is, illetve a siklósi önkormányzat, amit ez úton is nagyon szépen köszönünk! Nemcsak miattunk fontosak ezek a sátrak, hanem azért is, hogy ne kapjanak napfényt a leletek, mert kiszáradnak, és tovább töredeznek a csontok – mondta.

Amint a régészek befejezik a talajmunkákat a helyszínen, C14–es izotóp vizsgálatot készítenek, melyből megállapítható lesz a csontok kora, és azt is megmondja, milyen éghajlati viszonyok között éltek. A lelet a Janus Pannonius Múzeumba kerül majd.