Mozgalmas évek állnak a siklósi PRK Sztárai Mihály Általános Iskolája mögött, több intézményvezető váltás, módosult a fenntartó és a név, de Sebők Zsolt igazgatónak és a Baranyai Református Egyházmegyének köszönhetően a következő időszak a stabilitásról, fejlődésről és a régi hagyományok mellett új értékekről, lehetőségekről szól majd.
– Miért döntött úgy, hogy a tanári pálya után intézményvezetőként folytatja tovább? Önben fogalmazódott meg a vágy, vagy kívülről történt a felkérés?
– Kívülről jött, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója felvetette ezt a lehetőséget, én pedig néhány napos gondolkodás után igent mondtam. Számomra ez egy nagy kihívás, pedagógusként több mint három évtizedes tapasztalatom van, voltam igazgatóhelyettes Pécsett, beleláttam „az iskola” működésébe, minden részletébe. Máshonnan is sok tapasztalatot szereztem, például köznevelési szakértőként pedagógusminősítéseket és tanfelügyeleteket is végzek. Úgy gondoltam, érdemes belevágni ebbe. Nagyon szerettem a pécsi iskolát, a közösséget, a tanítványaimat, akiket ott kellett hagynom, illetve a vezetői pozícióm mellett sokkal kevesebbet taníthatok, pedig nagyon szeretek. Azt kellett mérlegre tennem, hogy mi az, amit hátrahagyok, illetve milyen kihívás vár majd rám. Természetesen tájékozódtam előtte az iskoláról, de nyilván vannak olyan dolgok, melyeket csak itt, jelenléti formában lehet megtapasztalni, kezelni.
– Egy nagy intézményből, városból érkezett Siklósra. Voltak kezdeti nehézségek? Olyan dolgok, amelyek az Ön számára természetesek volt, de a helyi tantestület nem úgy csinálta eddig?
– A Sztárai harminc éve működő iskola, mely valamikor kialakította ennek rendjét, én pedig egy újonnan alapított intézményből jöttem, amely gyermeklétszámát tekintve is másként működik. Van egy fenntartó, amelyik minden tagintézményben igyekszik egységesíteni a dolgokat. Ez biztonságot ad. Voltak olyan dolgok, melyek furcsák voltak számomra, illetve úgy gondoltam, hogy lehetne racionalizálni, barátságosabbá tenni. Ilyen változás a reggeli áhítat rendjében történő, hogy kettő rövidebb helyett, egy hosszabbat tartunk hétfőn. Ennek köszönhetően a csengetési rend is egységes lett a hét minden napjára. Tartalmasabb is lehet ez az óra. Amíg jó az idő, mehetünk a templomba, mely méltó környezetet teremt ehhez. A másik változtatás a fogadalomtételben és az elsősök avatásában történt. Valamiért a második osztályosok tettek eddig fogadalmat, és így vált hagyománnyá. Mostantól az elsősök tesznek fogadalmat és kapnak nyakkendőt. A fogadalomtételi szövegen is változtattunk, egyszerűbbé vált. A hagyományokra alapozni kell, nagyon fontosak, különösen egy egyházi intézményben, de fejlődni is kell. A kollégák egy része nehezebben, a többiek könnyebben kezelték a váltást. Bevezettük a negyedéves értesítőt nyolcadik osztályban. Szülői fórumot is tartottunk nemrég, úgy láttam tetszett nekik. Ezek olyan dolgok, melyek egyértelműen a gyerekek érdekeit szolgálják.
– Óhatatlanul is versenyezni kell a város többi iskolájával! Mi az, amiben az Önök iskolája erős?
– Nagy előnye az iskolának a családias környezet, ezt a nagyobb intézmények nem tudják úgy megteremteni. Több figyelmet kapnak a gyerekek nálunk, elkezdtem kollégáim óráit látogatni, nyugodt vagyok a munkatársaim felől. Mindentől függetlenül fel kell venni a versenyt a többi iskolával, szeretnénk a gyermeklétszámot növelni. Nagyon sok függ egy iskolánál a vezetéstől, hogy mennyire figyel oda a kollégáira, mennyire becsüli meg őket, mert az visszatükröződik a munkájukban. Hogy milyen a munkahelyi klíma, hogy meg legyen köszönve minden, bármilyen apróságot is tesznek. A református keresztény identitástudatunknak kell meghatároznia elsősorban a tantermi gyakorlatot, és az iskolai élet minden szegmensét.
– Milyen célokat tűzött ki?
– A Sztárai eddigi nemzedékei nagyon sok értéket hoztak létre. Ezeket meg kell őrizni, ám ötvözni egy sokkal nyitottabb és korszerűbb működéssel. Célom, hogy az értékekre építve egy világos keretek között, hatékonyan működő iskolát vezessek. Még jobban nyitni kell a külvilág felé, szélesebbre tárni az ajtóinkat, hogy az iskolán kívüli partnereink (szülők, hozzátartozók, a város lakossága) többet láthassanak belőlünk. Ehhez intenzív és naprakész iskolamarketingre van szükség: amikor csak alkalom adódik rá, hirdetni és reklámozni kell az iskolát. Mivel a célközönség döntő többsége a közösségi médiából tájékozódik, ezért ott nagyon intenzív munkára van szükség. A következő tanévtől be fogjuk vezetni a katolikus hitoktatást. A főigazgató úr határozott terve és szándéka, hogy 2024 szeptemberére elkészüljön az ebédlő. A volt parókiát fogjuk átalakítani. Terveink szerint ott az iskolai rendezvényeket is lehet majd tartani, mert elférnének egyszerre a gyerekek, valamint közösségi tér is lenne. Mondják, hogy egy lánc annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. A Kollégiumnak jelenleg hat általános iskolája van, célom, hogy ennek a láncnak egyik legerősebb tagja legyen a Sztárai.
– Milyen előnyökkel jár, hogy a Pécsi Református Kollégium tagintézménye lett az iskola?
– Az, hogy egy nagyobb közösséghez tartozhatunk, ugyanakkor önállóan folytathatjuk a saját munkánkat, mindig több lehetőséget rejt magában, hiszen mögöttünk áll egy erős, tapasztalt fenntartó, a Baranyai Református Egyházmegye. A közös igazgatás számos területen támogatás a helyi iskolának, így a tanügyigazgatás, a pénzügyek, a hatékony oktatásszervezés. Együttműködésben élünk a fenntartó más református iskoláival. Szakmai munkánkat erősíti az egymástól tanulás, egymás jó gyakorlatának megismertetése, és mi is tudunk ilyet mutatni másoknak. Összehangoljuk a tanulmányi versenyeinket, a sporteseményeinket. A tehetséggondozás terén is részei vagyunk egy nagyobb rendszerek. Pécsi középiskolánk felvételi nélkül továbbtanulást biztosít a jól tanuló diákjainknak. Együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön.
