Sós túrós rétes és kalács, kóló, Dráva – ezek az első dolgok, melyek eszünkbe juthatnak Felsőszentmárton hallatán. Magyarország egyik legnagyobb horvátok lakta településén ma is törekednek arra, hogy a következő generációknak is hasonló kulcsszavak jussanak eszébe, ha a faluról esik szó.

A település lakóinak körülbelül 80 százaléka horvát nemzetiségű, így a helyi önkormányzatok, szervezetek és intézmények igyekeznek megőrizni nemzeti identitásukat és továbbörökíteni ezt a gyermekeiknek is. A horvát hagyományok ápolásában nagy szerepet játszik a Martince Kulturális egyesület, melynek alapítója a 25 éve megalakult Korjeni asszonykórus.

– Igyekszünk aktívan részt venni az önkormányzatok rendezvényeinek lebonyolításában és megszervezésében. Megalakulásunk óta számos fellépésen vendégszerepeltünk, sok tévé- és rádiófelvétel őrzi dalainkat. Nagy örömmel teszünk eleget anyaországbeli meghívásoknak is, szoros baráti és szakmai kapcsolatban állunk több horvátországi kulturális egyesülettel. 2001-ben a Tótszerdahelyen megrendezett népzenei együttesek minősítési versenyén arany fokozatot értünk el, amelyre nagyon büszkék vagyunk – mondta lapunknak Pandurné Greges Krisztina, a Korjeni asszonykórus vezetője.

A helyi horvát önkormányzat nemzetiségi rendezvényeket, kirándulásokat is szervez az anyaországba. A települési önkormányzat jelenleg testvérkapcsolatot igyekszik kialakítani a horvátországi Gradinával, de eddig is szoros baráti kapcsolata volt több horvátországi településsel, legfőképpen kulturális rendezvények kapcsán. Az ünnepségek, neves napok, gasztronómiai rendezvények is nemzetiségi jelleggel kerülnek megrendezésre. Említésre méltó a Josip Gujaš Džuretin Horvát Kulturális és Sport Központ, amely számos rendezvény szervezője a településen.

Felsőszentmártonban több hagyományőrző ünnepséget szerveznek. A központ minden év januárjában Drávamenti Horvát Böllérversenyt rendez, amelyen a drávamenti horvát települések csapatai vesznek részt. A település első búcsúja a március 25-i Gyümölcsoltó Boldogasszony búcsúja.

Minden év júniusában a Horvát Önkormányzat hagyományőrző Iván-napi Fesztivált rendez, augusztus 20-án tartják a település második búcsúját, november 11-e a Márton-napi búcsút. Az adventi időszakban karácsony előtt a JGDŽ Kulturális Központtal karöltve drávamenti karácsonyi koncertet rendeznek.

Az előbb említett nagy rendezvények mellett minden évben idősek napját, nőnapi estet is szerveznek. Támogatják az iskola és az óvoda farsangi, gyermeknapi és mikulás ünnepségét. A korona vírus előtti időszakban a település gyermekei számára több alkalommal táncházat is szerveztek.

– Évente egy alkalommal a Pécsi Horvát Színház előadást tart a településen. Fontosak számunkra az egyházi hagyományok is. A Horvát Önkormányzat az egyházi ünnepek alkalmával minden esetben támogatja őket. Havi egy alkalommal Horvát nyelvű szentmisét celebrál a plébános – mesélt a rendezvényekről Pandurné Greges Krisztina.

Nem csak az ünnepeket, de a mindennapokat is átitatja a horvát nyelv a faluban. Az idősebb korosztályra tekintettel, akik nehezebben beszélik a magyar nyelvet, a hivatalokban horvát nyelven is intézhetik ügyeiket, mert a hivatal több dolgozója helyi lakos. Az utcán, boltokban, postán általában horvátul beszélő emberekkel lehet találkozni.

Nem számottevő a magyar nyelvű lakosság megjelenése a településen, azaz nem jobban mint a holland lakosságé. Az új lakók tudván, hogy Magyarország egyik legnagyobb horvátok lakta településére költöztek be, alkalmazkodnak és beilleszkednek a horvát nemzetiség közé, látogatják rendezvényeinket is. A helyi Horvát Önkormányzat nagy erőfeszítéssel dolgozik azon, hogy horvátságunkat, hagyományainkat megtartsuk – nyilatkozta Pandurné Greges Krisztina.

Az asszonykórus hét tagja a fellépések során népviseletben horvát népdalokat, karácsonykor szenténekeket ad elő a Podravka zenekar kíséretében, ami szintén helybéli zenészekből áll. A zenekar tagja Várnai Levente, a Martince kulturális egyesület elnöke, aki Felsőszentmárton polgármestere is egyben.

– Nagyon fontosnak tartom a horvát nemzetiségi hagyományaink és a nyelv megőrzését, valamint továbbadását a fiatalok számára, ami abból is látszik, hogy nemzetiségi óvodát működtetünk és általános iskolánk is kétnyelvű. A helyi származású gyermekek úgy kerülnek már az óvodába, hogy beszélik a horvát nyelvet, viszont lehetőséget adunk a településre beköltözött családok gyermekeinek is a nyelv elsajátítására. A nagyszüleinktől, dédnagyszüleinktől átvett hagyományokat, népdalokat, néptáncokat és anyanyelvünket meg kell őrizni, nem szabad hagyni elveszni – mesélte lapunknak Várnai Levente polgármester.