A tavalyi évhez hasonlóan idén sem indul problémamentesen a méhészeti szezon. A laikusok úgy gondolnák, hogy egy enyhe tél inkább kedvez a méheknek, de ez nem így van, sőt. A tavaszi fagyok viszont tovább rontottak a helyzeten.

– Az átlagnál valamivel magasabb, 16-18 százalékos családveszteségekkel kellett számolni a méhek áttelelése után, amelyért az enyhe telet lehet okolni. A méhek túl sokáig tudtak repülni, ami nagymértékben lerövidítette a téli méhek élettartamát. Ennek következtében – amikor, méhész nyelven szólva, robbannia kellene egy méhcsaládnak – kora tavaszra elfogy a méhcsaládok ereje – tájékoztatta a Téma Baranya oldalát May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Baranya megyei szaktanácsadója.

2020-as bejelentések alapján Baranya megyében 1000-1100 méhészet működik, ami 83 ezer méhcsaládot jelent. Ez a szám biztosan csökkenni fog.

-Hogy a tavaszi nehézségek miatt ebből mennyi válik termelővé, még nem tudjuk biztosan megmondani – fűzte hozzá a szaktanácsadó.

 Az akácot is elérte a fagykár

A kora tavaszi méhlegelők adják a méhek, illetve a kifejlődőben lévő fiasítás táplálékát jelentő virágport, ezért kifejezetten fontos, hogy a méhcsaládok számára kellő mennyiségben álljon rendelkezésre.

Elfagyott akác

– Az első fagyok a korai mogyorókat, mandulát érintették, csak a kis lágyszárú növényeink, mint a hóvirág, árvacsalán vagy a som, maradtak meg. A húsvét körüli első komolyabb fagy a kajszibarackot viselte meg, majd az utána következő sorozatos mínuszok már más korai virágzású gyümölcsöket is érintettek. Ami ennél is lényegesebb, hogy a több napon keresztül tartó folyamatos fagypont alatti hőmérséklet a későbbi méztermelés vonatkozásában igen fontos akácot is súlyosan érintette. Most már nagyjából kezdjük látni a kárt, véleményem szerint az elmúlt 10 év legrosszabb akáctermésére lehet számítani – mondta a szakember.

A fákat ért fagykár annak is köszönhető, hogy az igen alacsony hőmérsékletet légköri lehűlés okozta, nem talajmenti fagy. A fák esetében így akár a 20 méteres magasságot is elérte.

A várható alacsony akáctermelés következtében mindenképpen számolni kell a méz idei drágulásával.

-Várható, hogy lesz áremelkedés, egyelőre még azt sem tudjuk, hogy lesz-e akácmézünk, és ha lesz is, milyen mennyiségben és minőségben – fűzte hozzá May Gábor.

A melegebb időjárás a fagyok elmúltával sem érkezett meg, így a méhek további kaptárfogságra voltak ítélve. Ennek következménye lehet, hogy a megmaradt gyümölcsfák virágjainál sem történt meg a megfelelő beporzás, ami további terméskiesést okozhat a gyümölcsösökben.

Egy méhcsalád esetében a fagykár nem csak a virágpor kiesését jelenti. Minden egyes lehűlés egy megtorpanást okoz az új generáció kinevelésében.

– A méhanya elindítja a fiasítást, majd amikor jön egy lehűlés, a méhanya megtorpan, hiszen nem érkezik megfelelő mennyiségű virágpor, élelem. Így a generációkban lesz egy mélyhullám. Ebben az évben a méhcsaládok fejlődésének vonatkozásában már a harmadik mélyponton vagyunk. Ez pedig a termelésre lesz kihatással – jegyezte meg a szakember.

Az idei évben egy további problémával is szembe kell néznie több méhésznek. Az első komolyabb mézet adó kultúrnövényben, a repcében is sok helyen keletkezett fagykár.

– 16 éves szaktanácsadói pályafutásom alatt még nem láttam olyat, hogy megfagyott a repce töve is. A növénynek – miután megszívta magát vízzel – a hosszan tartó hideg miatt egyszerűen elfagyott a szára, megdőlt a növény. Ezért több helyen is betárcsázták – fűzte hozzá az OMME tanácsadója.

Az eddig bekövetkezett és a már előre látható termeléskiesések számos méhészt sújtanak anyagilag a megyében.

– Sajnos tudunk olyan méhészekről is, akik már a tavalyi évet is hitelből tudták átvészelni. S ha erre még rájön egy ilyen év is, azoknak komoly problémával kell majd szembenézniük. Már a harmadik évben fagy el az akác, ami a fő jövedelemforrást adja a méhésznek – tette hozzá May Gábor.

Mi sem óvjuk kellően a környezetünket

A mostoha időjárás mellett sokszor mi emberek is bajt okozunk. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint Baranya megyében öt esetben semmisítettek meg repcetáblákat. A talajban és a növényekben is kimutatott növényvédőszer-maradvány szabálytalan növényvédelmi technológia alkalmazására utal.

Az érintett területeken található méhcsaládok mellett a vadon élő beporzókat is óvni kell, ezért a hatóság az érintett táblák megsemmisítése mellett döntött. A tiltott szert alkalmazó gazdák ellen hatósági eljárást indítottak.

-Leginkább azt nem értem, miért juttatják ki ezeket a gazdák, hiszen egymásra vagyunk utalva. Ha méh látogatja a növényeket, akkor tudjuk, hogy jobb termés várható, eredményesebb lesz a gazdálkodás. Különösen igaz ez a gyümölcsösök, a repce és a napraforgó esetében, amik méhes beporzást is igényelnek – jegyezte meg az esettel kapcsolatban az OMME szaktanácsadója.