A Sztráda 92 története
A Sztráda 92 Építőipari és Szolgáltató Kft. napjainkban a régió száz legjelentősebb vállalatának egyike. A vállalatot 1992-ben két magánszemély alapította, Juhász Árpád és Bilits Ferenc. A két ügyvezető igazgató több, mint negyven éves szakmai tapasztalattal, közösen irányítja a céget. Napjainkban már elmondható, hogy a gyermekeik is a vállalat munkatársai, így a tulajdonosi kör is ehhez mérten módosult. Bilits Ferenc és Juhász Árpád mellett Bilits Viktória, Juhász Vera és Juhász Miklós rendelkezik tulajdonrésszel. Aláírásra jelenleg is a két alapító, Juhász Árpád és Bilits Ferenc jogosult. Telephelyük korábban szintén Pécsett volt, ám az európai uniós támogatásnak köszönhetően 2011. őszétől az Edison utca 3/A-ban található.
1992-1996 december 31-ig Betéti Társaságként, majd 1997 január 1-től J & B Sztráda 92 Kft. néven végezte az építési és fuvarozási feladatokat. 2008-ra a tejes eszközpark és személyi állomány beleolvadt a Sztráda 92 Kft-be és azóta is ebben a formában működik.
Napjainkban a vállalat tevékenysége három fő profilból tevődik össze: közúti árufuvarozás, építőipari kivitelezés valamint a gépjármű javítás és fenntartó tevékenység. Tevékenységükből kifolyólag elsősorban városi és községi önkormányzatok, nagyobb társaságok illetve magánszemélyek alkotják a megrendelői körüket.
A Sztráda 92 Kft. 2021-ben 1.462.797 eFt árbevétellel rendelkezett. Saját tőkéje 1.049.689 eFt volt: ebből 6.000 eFt jegyzett tőke, 94.401 eFt tőketartalék, 417.686 eFt eredménytartalék, 250.000 eFt lekötött tartalék és 281.602 eFt adózott eredmény. Árbevételük nagymértékben függ a piaci trendektől, hisz a több mint negyven éves tapasztalatnak és a megfelelő eszközparknak köszönhetően ugyan komoly kapacitással rendelkeznek, ám ezek kihasználtsága a megyében történő beruházásokkal szorosan összefügg.
1992 óta közel 800 ember vállalt munkát a cégnél. Jelenleg 59 főt foglalkoztatnak. Elmondható, hogy az alkalmazottak száma átlagosan 50-60 fő között mozog.
A vállalkozás történetének bemutatása
Az 1980-as években Juhász Árpád és Bilits Ferenc két különböző vállalatnál dolgozott, azonban a fuvarozás és az építőipari kivitelezés miatt szükséges egyeztetések során munkakapcsolat alakult ki közöttük.
A rendszerváltás előtt nem a rátermettség, a szakmai tudás meglétének köszönhetően lehetett feljebb jutni a ranglétrán, hanem a pártban betöltött szerep alapján. Juhász Árpád és Bilits Ferenc nem akartak jobban az akkori rendszer részévé válni, mint amennyire szükséges volt, így a komoly előrelépésre pontosan ez miatt nem igazán lett volna esélyük. Azonban 1989-ben megkezdődött a rendszerváltás, és sorra jelentek meg a magyar vállalkozók. Fontos megemlíteni azonban, hogy ezzel párhuzamosan rengeteg munkahely szűnt meg – közel egy millió munkanélkülivel lehetett számolni -, így ezek zöme kényszervállalkozás volt, tiszavirág életűek. Az 1990-es évek elején az ország komoly gazdasági visszaeséssel, munkanélküliséggel nézett szembe.
A Sztráda 92 alapítói látták maguk előtt a lehetőséget és azok veszélyeit is, ezért sokakkal ellentétben „óvatosan” kezdtek el vállalkozni: az alapítás során nem igényeltek hitelt, csak saját megtakarításaikra támaszkodtak. Az első években mindketten megtartották munkájukat, amely a biztos megélhetésüket fedezte. . Visszaemlékezéseik szerint körülbelül 800 000 Forinttal indult a betéti társaságuk. . Az áruszállítást egy teherautóval kezdték. A vállalkozás már a kezdetekkor is Pécsen működött. 1994-re már elkezdett stabilizálódni az országban a gazdasági helyzet. A tulajdonosok az első években cégből származó profitot majdnem teljes egészében visszaforgatták.
Ennek köszönhetően fokozatosan bővítették a teherautó állományukat.
Jól jellemzi az akkori időket, hogy míg a Sztráda vezetői használt járműveket vásároltak, a régióban több, általuk is ismert versenytárs külföldről szerzett be teljesen új teherautókat és egyéb gépeket. Ezeket a legtöbben hitelből finanszírozták, amely később többük vesztét is okozta. Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozás nem teljesen a „nulláról indult”, hisz a tulajdonosok már az alapítás előtt is nagyobb szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Ennek köszönhetően a későbbiekben egyre több építési feladatot láthattak el az árufuvarozás mellett.
1997. január 1-től megváltozott a vállalkozás jogi formája, attól a naptól kezdve J & B Sztráda 92 Kft. néven, korlátolt felelősségű társaságként működött tovább. Ekkortájt már Bilits Ferenc főállásban dolgozott a cégben, hisz egyre több megrendelésük lett. Juhász Árpád munkája mellett támogatta üzlettársát. Akkori telephelyük a Nyírfa utca 2-ben volt. A visszaemlékezések alapján Árpád 2005-2006 között adta fel középvezetői pozícióját, hogy teljes erőbedobással ő is a cég ügyeivel foglalkozhasson. A tulajdonosok gyermekei már az 1990-es évek során elhelyezkedtek a cégnél. Jelenleg már komoly pozíciókban dolgoznak azért, hogy a Sztráda 92 Kft. az alapítók nyugdíjba vonulása után is töretlenül működhessen tovább. Bilits Viktória adminisztratív vezető, míg Juhász Miklós műszaki igazgató. A tulajdon rész a következő százalékokban oszlik meg az alapítók és gyermekeik között: Bilits Ferenc 30,00%, Bilits Viktória 20,00%, Juhász Árpád 30,00%, Juhász Vera 10% és Juhász Miklós 10%. A társaság fő célja az alapítás óta sem változtak sokat. Céljuk, hogy megtartsák a tevékenység magas szintű minőségi színvonalát, valamit a hosszú távú üzleti kapcsolatot alakítsanak ki az új ügyfelekkel, a meglévőekkel pedig fenntartsák azt. A pénzügyi stabilitás a vezetés helyes döntéseinek köszönhetően kialakult, ennek megőrzésén munkálkodnak.
Erősségek és gyengeségek
A vállalat legnagyobb erőssége a hírneve, mely huszonöt év kitartó munkájának gyümölcse. A Sztráda 92 Kft. elismert cég a régióban. Régi, jól bejáratott ügyfélkörrel rendelkezik.
A régmúlt hibáiból tanulva a vezetőség nagyon megválogatja az új partnereit és csak akkor vállalnak el egy tendert, ha a megbízók hasonlóan feddhetetlenek. Mindemellett alapérték náluk, hogy sosem hagynak kiegyenlítetlen számlát maguk után. A beszállítóiknak és alkalmazottaiknak egyaránt időben fizetnek. Kiemelik a gyors változáshoz való alkalmazkodás képességét. Minden iparágra igaz, de náluk is lényeges mozzanat, hogy miképp tudnak reagálni az igényekre. Volt rá példa, hogy a csökkenő kereslet miatt gépeket kellett minél hamarabb eladni, hisz a fenntartási költséget sem termelték ki. A jó hírnevükhöz tartozik, hogy nagyon komolyan elítélik a vállalat szándékos megkárosítását. Amennyiben bármilyen mértékű lopást vélnek felfedezni, alapszabály, hogy az illetőnek azonnal távoznia kell a cégtől és másnap már be sem teheti a lábát a telephelyre. A kollégákkal minden esetben egyenlően bánnak, így történhetett meg az is, hogy egy, a kezdetektől náluk dolgozótól is megváltak, mikor csaláson kapták. Erősségük továbbá, hogy a vezetői gárda mellett a kollégák zöme is legalább húsz, ha nem negyven éves tapasztalattal rendelkezik. Többek között ez miatt maradhattak talpon, amikor a versenytársak elbuktak. A szakmai tudás és a kapcsolatok olyan elengedhetetlen alapfeltételei a megfelelő hosszú távú működésnek, amely megszerzéséhez és kiépítéséhez évek kellenek. Továbbá büszkék arra, hogy évről évre igyekeznek megtartani a munkaerőt. Náluk nem bevett gyakorlat a létszámleépítés költségcsökkentés céljából. Óriási erősség a már meglévő, rendelkezésre álló géppark. Túlnyomóan önerőből hozták létre, csak néhány gép esetében vettek igénybe európai uniós támogatást. Előny továbbá, hogy az eszközeiket maguk szervizelik. Ezzel időt és pénzt takarítanak meg, hisz házon belül olcsóbb a javítás és a szállításból fakadó költséggel illetve időveszteséggel sem kell számolni, mint egy külsős szerviz esetében.
A legnagyobb gyengeség a kiszámíthatatlan piac. Ez az árbevételükön is látszik, hisz egyik évben még 1,1 milliárd forintos árbevételt láthatunk, míg a következő évben lecsökken 700 millió forintra. Mindezek ellenére a vállalat 30éve jelen van a piacon, tehát jól képes reagálni a folyamatos változásokra. A gyakorlatilag országos szintű probléma, a szakemberhiány természetesen a Sztráda 92 esetében is fejtörést okoz. A megfelelő létszám mellett az oktatás minőségét is kritika éri a részükről. Kevés igazi szakember kerül ki az iskolapadból, mert önmagában az oktatási rendszer, a tananyag sem megfelelő. A jó szakemberek közül pedig többen – a magasabb kereset reményében – külföldön vállalnak munkát. Az ottani fizetésekkel pedig egy magyar építőipari vállalat sem tudja felvenni a versenyt.
A társaság könyveit a kettős könyvvitel rendszerében vezeti. A felmerült költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályban tartja nyilván. A 6. és 7. számlaosztályokat nem nyitotta meg. Az immateriális javak értékét beszerzési áron amortizációval csökkenve mutatja ki. A tárgyi eszközök esetében szintén hasonlóan jár el. Az értékcsökkenés tervezésekor lineáris leírást alkalmaz az eszközök elhasználódásának ideje függvényében. A készletek értékelése FIFO módszerrel történik.
A cég analitikus nyilvántartást vezet a vevői követelésekről és a szállítói tartozásokról. A társaság az elmúlt évek során több pénzügyi technikát, módszert kipróbált, hogy a működést elősegítse vagy költségeit csökkentse. A 2000-es években voltak arra való törekvéseik, hogy a beszerzéseiket más cég koordinálja, ám ezek nem hozták meg a kívánt eredményeket, ezért felhagytak vele. A saját szervizük beüzemelése óta jelentős pénzt tudnak megspórolni, hisz a magas szervízdíjakon túl időt is megtakarítanak azzal, hogy a telephelyükön mindent el tudnak végezni, nem kell elszállítani gépeket. Az elmúlt huszonöt év során többször is volt rá példa, hogy bizonyos eszközöket más cégekkel közösen használtak. Ez azonban csak régi, jól ismert partnerrel lehetséges, és ebben az eset is nagyon jól kell menedzselni, hogy mikor melyik félnél van a gép/eszköz, hogy ne ütközzenek az érdekek. A szakemberhiány illetve az utánpótlás kinevelése céljából rendszeresen egyetemisták végzik náluk a szakmai illetve nyári gyakorlatukat. Ez egyrészről befektetés, hisz a náluk tapasztalatot szerzők potenciális alkalmazott jelöltek, továbbá természetesen kevesebb költséggel járnak, mint egy már végzettséggel rendelkező munkavállaló. A vállalat gyakran vásárol jó állapotú, de használt eszközöket, hisz ezek ára sokkal kedvezőbb. A Sztráda 92 Kft. egyik bevételi forrása a nem használt eszközeinek bérbeadása. Itt is érdemes megemlíteni, hogy az ebből kifolyólag történő meghibásodásokon is sokat tudnak megspórolni a szerviznek köszönhetően. Természetesen a pénzkímélő technikák alkalmazása során az egyik, a vezetőség által is elengedhetetlennek tartott eszköze az alku. Bár manapság egyre nehezebb a legjobb kondíciók megszerzése, a régi, jól kiépített partneri kapcsolatoknak köszönhetően ez még ma is lehetséges. A szállítási költségek minimalizálása érdekében a cégnél komoly figyelmet fordítanak a logisztikai tervezésre. Több alkalommal alkalmaztak bartert, azonban kiemelik, hogy ez a fajta eljárás nem jellemző náluk, inkább eseti jelleggel fordult elő az évek során. Kiemelik, hogy lízinget nem alkalmaznak. Büszkék rá, hogy az elmúlt negyedszázad során nem vettek igénybe szállítói hiteleket és a beszállítók felé ők sem késleltették a fizetést. A rendszeresen késve fizető vevőkkel természetesen záros határidőn belül megszűntették a kapcsolatot, hisz ez nem egyezik az értékeikkel.
A Sztráda 92 Kft. működése óta többször nyert el európai uniós támogatásokat, pontosan tizenegy alkalommal. Kilenc esetben eszközre igényelték a pályázati pénzt, egyszer pedig az új telephelyükre egyszer oktatásra egyszer napelempark építésre.
Összességében elmondható, hogy a Sztráda 92 Kft. az elmúlt harminc év során egy stabil, regionális szinten ismert vállalattá alakult. A rendszerváltás utáni gazdasági „hullámvölgyeket”, egy gazdasági világválságot is megélt cégről van szó. Elmondható, hogy az elmúlt negyed század igazolja, hogy a társaság jól reagál a változásokra és képes helytállni a versenyszférában. Az építőipar hektikus teljesítménye ellenére is komoly gépparkot, telephelyet birtokol. Jelenleg jó piaci helyzetet mondhat magáénak. A társaság anyagilag stabil, az alkalmazottak számát is sikerült 50-60 fő között tartani az elmúlt években, tehát nem volt szükség komoly létszámleépítésre annak érdekében, hogy eredményes maradhasson.
Jövőbeli perspektívák
Az alapítók kétségtelenül hisznek a vállalat jövőjében és erre véleményem szerint is minden alapjuk meg van. Főbb törekvéseik között szerepel, hogy az eddigi sikerek, eredmények mellett a jelenlegi alkalmazotti állományt is igyekeznek megtartani. Céljuk, hogy az értékes munkaerőt ne kelljen anyagi megfontolások miatt elküldeni. A vállalatnak a lehetséges kockázatokat kezelnie kell, azonban ez mind kivitelezhető. Bilits Ferenc és Juhász Árpád ugyan még aktívan részt vesz a társaság életében, azonban az elkövetkező években folytatni kívánják a háttérbe vonulást, átadva a „stafétabotot” a már komoly szakmai tudással rendelkező, szintén régóta a cég munkatársaiként tevékenykedő gyermekeiknek. Elképzelésük szerint a Sztráda 92 Kft. sikerei a vezetői kör átalakulása után is fennmarad, hisz az évek során kinevelték utódaikat.
Egy saját vállalkozás esetén megtapasztalható, hogy milyen értéket teremteni és valami maradandót alkotni.
(x)
