Magyar-jugoszláv államközi megállapodás révén készült el a 316 méter hosszú új híd, amelyet 1974-ben adtak át. Ez 50 éve nagy dolog volt, hiszen a háborúban minden drávai hidat felrobbantott a jugoszláv néphadsereg.
Az új híd építését mindenki nagyon várta, főleg a horvátok, aki addig udvari határátkeléssel, 50-100 kilométeres kerülővel jártak Harkányba fürdőzni.
A hídavatás utáni első vasárnapon csúcsforgalom volt a határátkelőhelyen,
ahol másfélezer turista fordult meg, többségük Szlavóniából érkezett Baranyába. Sokan indultak el megcsodálni a hidat, de csalódniuk kellett, mert a határzónába csak az mehetett be, aki érvényes útlevéllel rendelkezett.
A II. világháborúban később felrobbantott híd 1908-ra készült el. A vasúti és közúti híd a gazdasági szempontok mellett kulturális jelentőséggel bírt, átadása után a siklósi gimnázium már a túlpartról is toborzott tanulókat.
„Nagy a forgalom az új Dráva-hídon. Drávaszabolcsról írja tudósítónk, hogy mióta az új Dráva-híd megnyílt, szakadatlanul nagy a forgalom. Itt Siklóson is igen sok Dráván túli ember fordult meg a héten. Már a drávaszabolcsi híddal össze van kötve Siklós Szlavóniával, a kiépítendő vasúttal pedig Szlavónia és Siklós láncszemként kapcsolódnak együvé nemcsak gazdaságilag, de kultúra tekintetében is. Siklós, mint a magyarság végvára a Dráva parton, a szlavónai magyarok gyermekeit is felszívná középiskolájával és igy közvetve Szlavóniában is terjesztené a magyar kultúrát.”
A híd építésekor az is felmerült, hogy a Tenkes hegy alatt vasúti alagutat építenek, hogy Pécsről Siklóson keresztül gyorsabban lehessen Szlavóniába utazni.
„Hír egy vasúti tervről. A pécs-miholjáci vasúti irányt térítené ki a felmerült hír. Ugyanis nem Pécsről ágazna ki, Miholjác felé, hanem Áta vasútállomástól. Pécstől Átáig külön sínpárokat raknának le, s innen Átánál alagutat csinálnának, Gyűd és Siklós közt volna egy nagyobb állomás, innen Belistyének venné útját, ahol a Dráván a Guttman család építtetné meg a vasúti hidat. Mint hírlik a minisztérium által Pécsre Siklósra kiküldött mérnökök e tervvel is foglalkoznak.”
A hidat részben 1941-ben, részben 1944-ben, a második világháború során felrobbantották. A romos átkelő környékén zajlott óriási csata 1945 márciusának elején a német, a szovjet és a bolgár csapatok között.
„Sellye, 1941. április 8. A jugoszlávok a Sellye község alatti drávai vasúti hidat felrobbantották. A híd túlsó vége megrongálódott. Hír szerint a drávaszabolcsi vasúti és kocsihidat is tegnap felrobbantották. (MTI)”
A híd roncsainak kiemeléséhez a hatvanas évek végén álltak neki, amit nehezített, hogy a hídfő körül nagy mennyiségű szárazföldi aknazárat kellett megsemmisíteni.
A folyóból 210 tonna vasat és 40 tonna követ kellett kiemelni. A híd roncsaiból még most is több darab van a folyóban,
az 5 méternél mélyebben lévő roncsok napjainkban is a meder alján találhatók.
