Miközben a baloldal országos kampány indított az akkumulátorgyárak ellen, addig az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt stratégiai célul tűzte ki az unió számára az ilyen üzemek telepítését. A baranyai fideszes politikus, Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke leszögezte, a hazai jogszabályok jóval szigorúbbak, mint például a német környezetvédelmi előírások.
Nagyon sokak szemében ott van az a kép, ahogy a Greta Thunberget német rendőrök elkapják és kezénél, lábánál fogva elhurcolják egy németországi tüntetésről. A baloldali zöldikon ellen azért léptek fel, mert a Németországban megszokottá vált egyik aktuális szénbánya-bővítés ellen harcolt az aktivista, amellyel nemcsak környezeti károkat, hanem falvak lerombolását engedélyezték a helyik hatóságok.
(Hasonló falurombolásokra egyébként Nicolae Ceaușescu idejében voltak példák Romániában.)
Nos, éppen Németország szabályozásával példálozott a baranyai vármegyeszékhely baloldali gazdasági alpolgármestere, Ruzsa Csaba is a minap, amikor kiáltványszerű határozattal egyszerűen kizárttá tették azt mindenféle előzetes környezetvédelmi vizsgálat nélkül, hogy a városban akkumulátorgyár épüljön.
A baloldaliak regnálása alatt amúgy sem fejlődő Pécs ezzel a befektetőknek is üzent: saját politikai haszonszerzésük miatt gátolhatnak, fékezhetnek beruházásokat.
Az Európai Bizottság szerint kellenek az akkugyárak
Csakhogy az Európai Bizottság egy 2019-es jelentésében az akkumulátorokat stratégiai értékláncként azonosította, ahol az Uniónak egy globálisan integrált, fenntartható és versenyképes ipari bázis kiépítését célzó, megerősített iparpolitika keretében fokoznia kell a beruházásokat és az innovációt. A jelentés szerint a „Tiszta bolygót mindenkinek” című, a klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó hosszú távú jövőképében a Bizottság megmutatja, hogyan tölthet be Európa vezető szerepet a klímasemlegesség felé vezető úton, szilárd alapot biztosítva a korszerű és virágzó klímasemleges gazdaság 2050-re való megteremtésére irányuló munkához.
Az akkumulátorok fontos szerepet játszanak a villamosenergia-hálózat stabilizálásában és a tiszta mobilitás bevezetésében.
20-30 gigaüzem kell
Az EU ipari versenyképességének és vezető szerepének egyik kulcsfontosságú hajtóerejévé válhatnak, ezért hatalmas beruházásokra van szükség. Becslések szerint egyedül akkumulátorcella-gyártás céljára 20–30 gigaüzemet kell megépíteni Európában, és a hozzájuk apcsolódó ökoszisztémát jelentősen meg kell erősíteni.
Arra is kitérnek, hogy a 2019-es adatok alapján a globális cellagyártásban Európa részesedése mindössze 3 százalék, míg Ázsia 85 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A baloldal szerint ez bűn
A Gyurcsány Ferenc politikájához kötődő törpe pártok azonban ezúttal „valamiért” nem az egyébként hazánkat állandóan támadó Európai Bizottság álláspontja mellett állnak, hanem éppenséggel az akkugyárak ellen vannak, csak azért, hogy ezzel Orbán Viktornak ártsanak.
A ténylegesen mérhetetlen támogatással bíró Párbeszéd politikusa, Szabó Rebeka a Parlamentben történelmi bűnnek nevezte az akkumulátorgyárak építését, ami örökre Orbán Viktorhoz és kormányához kötődik majd. Felháborítónak nevezte, hogy a kormány úgy fogadta el a Nemzeti Akkumulátor Stratégiáját és úgy akarja az országot akkumulátorgyár nagyhatalommá tenni, hogy előtte sem társadalmi egyeztetést, sem országos környezeti hatásvizsgálatot nem végeztek. Továbbá elmulasztották megvizsgálni, hogy Magyarországon megvannak-e a feltételei az ilyen léptékű akkumulátorgyártásnak.
Higgadt baranyai válasz: nélkülözhetetlen szerepük van
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az akkumulátorok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a villamosenergia-ellátásban és az Európai Unió zöldpolitikai döntéseinek értelmében az elektromos autóknak nincs jelenleg piacképes alternatívája.
Verseny zajlik
Az akkumulátorgyárakért globális szinten és Európán belül is igen komoly verseny zajlik, és Magyarország az európai akkumulátortérképen ideális helyzetben van, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének. 2016 óta összesen 5,3 milliárd euró befektetett tőke, ennek révén több mint 13 ezer munkahely jött létre az akkumulátoripari tőkebefektetések eredményeként. Ahhoz, hogy ezek a gyárak tartósan termelni tudjanak és azokat a feltételeket is ki tudják elégíteni, amelyeket az Európai Unió elfogadott, szükségesek a technológiai beruházások. Így évtizedekre biztosítható a magyar járműipar fejlődése és a nemzetgazdaságban betöltött szerepe. Ha ugyanis nem lenne Magyarországon akkumulátorgyár, 2035 után leállhatnának a magyar autógyárak, és ezzel több mint 300 ezer ember munkahelye szűnne meg – mondta Bánki Erik.
Kitért arra: az elektromosautó-iparban az elektromos autókat elsősorban a nagy nyugati vállalatok gyártják, az elektromos akkumulátorokat pedig nagy keleti vállalatok. A kormány stratégiai célja az, hogy a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkozzanak. A környezetvédelmi kifogásokra válaszolva jelezte, hogy az akkumulátorgyártás zárt rendszer, nem szennyezi a környezetet.
Sokkal szigorúbbak a szabályok
Bánki Erik leszögezte: Magyarországon csak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírások betartása esetén hajtható végre bármilyen beruházás, így a debreceni üzem építése is. Sőt, a magyar környezetvédelmi szabályozás szigorúbb, mint a német – jegyezte meg.
