11 éve hozza el nekünk a késő középkor világát a Siklósi Sárkányos Lovagrend csapata. A több mint 10 év alatt szerzett ismereteiknek köszönhetően bemutatóikon a 15. századi zsoldosok életmódjának, viseletének és fegyverhasználatának pontos másával találkozhat az érdeklődő. Számos hazai és nemzetközi rendezvényen vettek már részt, ezen kívül komoly szakmai előadásokat tartanak és kiállításokat rendeznek.
A koronavírus következtében számos rendezvényük maradt el a 2020-as évben, de a csapat nem állt meg a munkával. A megváltozott helyzetet kihasználva idejüket tudományos kutatásokra, munkákra és kísérleti régészetre fordították, fordítják. Legújabb projektjük keretében, Magyarországon szinte elsőként egy késő középkori nehézlovast rekonstruálnak régészeti jelleggel.
-Csapattársunk, dr. Vajda Márk a lovaglás iránti elkötelezettségéből vásárolt magának egy lovat. Már a vásárláskor figyelembe vette, hogy a későbbiekben mire is szeretné használni. Így született meg a gondolat, hogy akkor rekonstruáljunk egy nehézlovast, ráadásul az országban ezzel nem nagyon foglalkozik senki és pár múzeumban is csak egy-egy technika vagy páncélzat tekinthető meg egy lóról – mesélte a Téma Baranyának Szabó Gergő, a lovagrend vezetője.
Az egyedi és kihívásokkal teli munkában elsőként azt kellett a csapatnak eldöntenie, hogy mit szeretnének kezdeni az elkészült páncélzattal: csak reprezentációs célt szolgáljon vagy működőképes is legyen. Végül az utóbbi mellett döntöttek.
-A teljes szett elkészítésének első lépése az volt, hogy Márk páncélja készüljön el. Ez egy lovassági páncél, amit a különböző fennmaradt ábrázolások alapján rekonstruáltunk és a késő 15. században az egyik legelterjedtebb típusú volt – jegyezte meg a lovagrend vezetője. A vért elkészülése után a gyakorlat következett.
– Nagyon fontos volt, hogy a lovat apró lépésenként hozzászoktassuk a páncélzathoz. Márk először kevesebb páncélelemmel lovagolt, majd fokozatosan került fel a teljes ruha – folytatta Szabó Gergő.
Még február elején a Janus Pannonius Múzeummal és további hagyományőrző csapatok vezetőivel közösen, kísérleti régészeti jelleggel haditúrát szerveztek egy 12 kilométeres szakaszon. Elsősorban arra keresték a választ, hogy adott terepviszonyok mellett mennyi idő alatt teljesíthető egy ilyen megmérettetés.
– Azt teszteltük és mértük, hogy gyalogosan, illetve lóháton és páncélzatban ez a 12 kilométer bizonyos szakaszolásokkal – például erőltetett menetben, gyengébb sétában, futólépésben – kinél mekkora energiát igényel. Ezzel mi is kaptunk egy megbízhatóbb képet arról, hogy egy ekkora szakaszt téli időben, terepen milyen időintervallum alatt tehettek meg akkoriban – mesélte nekünk a csapatvezető.
A lovas páncélzata után a nyereg elkészítése következett. Itt a munka első lépéseként számos olyan szakirodalmat, festményt, fennmaradt korabeli kéziratot tanulmányoztak át, melyek pontos leírást, illetve képet adnak a lovaknál akkor használt felszerelésekről és páncélzatokról. A nyereg kialakításához az 1470-80 között Németországban készült, “A Halál mestere” című festményt vették alapul.
A nyereg végül Lengyelországban készült el, korabeli anyagokból és jórészt korabeli technikával.
A nyereg elkészülése után a ló páncélzatának kivitelezése következett, mely jelenleg is tart, és amelynek kiindulópontját a londoni Wallace gyűjtemény egyik darabja adta. A lóról készült pontos méretvételek után a vért elkészítését a kaposvári Fekete Sereg egyik tagja, Szabó Péter végzi.
De mit is jelent számokban a végeredmény: a ló páncélzata várhatóan 30-35 kg-ot fog majd nyomni, amihez társul a lovas, Márk összsúlya a páncéljával. Ez nagyjából 120 kg-ot jelent, így a lónak 150-160 kilogrammot kell majd elbírnia. A teljes szett elkészülése után egy, a 15. század végi nehézlovas pontos mását láthatja majd az érdeklődő a csapat bemutatóin. Az eredeti és a most készülő páncélzat méretei között természetesen eltérések lehetnek, az akkori méretezés más volt, mint a mostani. A lovak felépítése is eltérő volt, illetve a lovasok által hordott páncélzatok a lovas testalkatából fakadóan is különböztek – fűzte hozzá Szabó Gergő.
A teljes harci ruházat elkészülése után ismét a gyakorlati kivitelezés következik. A lónak ugyanúgy meg kell barátkoznia a rá nehezedő súly mellett a páncélban való mozgással is.
A szett elkészülése után a csapat jövőbeli céljai között szerepel annak továbbfejlesztése, illetve idővel más lovasok és gyalogosok elleni szabad küzdelemben is szeretnék bevetni. Ennek előkészületei már jelenleg is folynak, de a pontos és látványos végeredményhez még rengeteg időre és gyakorlásra van szükség. Munkájukat egyébként folyamatosan nyomon követhetjük Facebook-oldalukon is.
