Elképesztően sok település nyert a Magyar Falu Program keretében fejlesztési pénzt Nyugat-Baranyában, miközben más vidékfejlesztési forrásokból is milliárdok érkeztek a térségbe – mondta lapunknak Nagy Csaba, a térség fideszes parlamenti képviselője, aki az idei tervekről, fejlesztésekről is beszámolt.
–Szinte lassan mindennapossá válik az, hogy a teljesen hazai forrásból megvalósított Magyar Falu Program pályázati forrásából kisebb-nagyobb fejlesztést bejelentsen. Pontosan hány nyertes pályázat volt tavaly?
-A Magyar Falu Program elindítását éppen az én választókörzetemben, Vajszlón jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, ami a nyugat-baranyaiak és a vidéken élők munkájának az elismerése is egyben. Az elmúlt esztendő volt az első teljes év, amikor már a program futott, a körzetembe tartozó ötezer fő alatti települések – ami 171 községet, valamint kisebb várost is jelent – 96 százaléka nyert a pályázaton. A számok önmagukért beszélnek, hiszen 2 év alatt 391 pályázaton 3,9 milliárd forintot fordíthattak fejlesztésre ezek a települések. De ahol nem az önkormányzat, ott egy másik közösség – vagy egyház – tudott fejlesztést elvégezni a Magyar Falu Program forrásaiból. Határozott véleményem az, hogy az elmúlt negyven esztendőben nem volt ilyen volumenű vidékfejlesztési program, amely a helyi közösségeket volt hivatott megerősíteni – de mivel nem lehet néhány év alatt mindent lefaragni, éppen ezért a program tovább folytatódik.
–Általában egy-egy kisebb településen nincsenek pályázatírók, külön szakemberek ilyen programokhoz, a sikeres pályázatok számát látva viszont úgy tűnik, mintha a falvakban megsokszorozódott volna a számuk.
-Lényeges, hogy az uniós pályázatokhoz képest ezek sokkal könnyebben megírhatók és beadhatók, kevesebb velük az adminisztrációs teher, ezért kevesebb pénzt visz el a pályázatírás is. A legtöbb esetben a polgármesterek, a hivatalok munkatársai is el tudják végezni ezt a feladatot, külön pályázatírót pedig csak akkor kell megbízniuk, ha esetleg speciálisabb fejlesztést szeretnének végrehajtani. A beadás után gyakorlatilag 60 nap alatt megszületik a döntés, pár héten belül megjön a támogatásról szóló irat és a pénz is megérkezik az önkormányzat számlájára, ennek köszönhetően egy éven belül le is tudják zárni a pályázatot. Egy nagyváros életében talán nem nagy összegekről van szó, de összességében a vidéki Magyarország problémáira jó választ ad a Gyopáros Alpár kormánybiztos által vezetett program, hiszen számtalan kisebb-nagyobb beruházást, beszerzést meg lehet oldani a falubusztól, az iskola-, az óvoda felújításokon és az orvosi rendelők eszközbeszerzésein át a játszóterek megújításáig.
– Nyilván ezeknek a fejlesztéseknek is megvannak a határaik…
– Úgy vélem, ha a falvak is megfelelő infrastruktúrát, környezetet tudnak kínálni a lakóinak, akkor olyan alternatívát adhatnak, amellyel a vidéki Magyarország is fejlődhet. Az a célunk, hogy vonzóvá tegyük a falvakat a fiatalok számára. A Magyar Falu Program ehhez járul hozzá, a folyamat már elindult, két településen – Pellérden és Bodán – például már ahhoz kértek pályázati forrást, hogy építési telkeket alakíthassanak ki. Természetesen senki nem gondolja azt, hogy kórházi ellátást kellene egy faluban biztosítani, viszont lényeges, hogy a háziorvosi rendelők megfelelően fel legyenek szerelve. Magyarszéken például a fogorvosi alapellátásban sosem lett volna arra lehetőség, hogy saját forrásból fogászati röntgent szerezzenek be – ez most sikerült. Egy megrázó élményem is volt: a Gödrei Töpörtyű- és Forraltbor Ünnepen ugyanis az egyik fellépő rosszul lett, megállt a szíve, az életét az mentette meg, hogy a község beszerzett egy defibrillátort már korábban, így azzal életben tudták tartani, amíg a mentők megérkeztek. Van még dolgunk, de az alapellátás vonatkozásában jelentős előrelépések történtek.
– Ezek a fejlesztések viszont kisebb volumenűek, az elérhető maximális támogatás harmincmillió forint, új piacra, nagyobb iskolafelújításra ennyi nem elegendő, pedig azokra is van példa.
– Nyilván a Magyar Falu Program mellett más források is rendelkezésre álltak, így belügyminisztériumi pályázatok, vidékfejlesztési programok, vagy éppen a területfejlesztési operatív programok. A Magyar Falu Programnak van külön egy országút felújítási alprogramja is, amellyel például a Bükkösdön és a Királyegyházán áthaladó utat, valamint a Hobol és Kétújfalu közti utat lehetett megújítani. Ha már példaként szóba került Bükkösd, akkor elmondható, hogy egy kisebb, a helyi termelők számára értékesítési lehetőséget biztosító piacot is építenek ott 100 milliós támogatásból, amire TOP-forrást nyertek el. Hasonlóan megújult már a harkányi piac is, ez közel 300 milliós beruházás volt, Siklóson gőzerővel dolgoznak a Zöld Város programon, 2030-ig megvannak a fejlesztési terveik. Sellyén komplex belvárosi felújítás történt, történik meg, aminek keretében a meglévő óvodát és bölcsődét nemcsak felújítottuk, hanem bővítettük is, felújított udvarral láttuk el, de itt megújult az iskolaépület, a sportcsarnok, egy modern kézilabdapályát is kapott a város, valamint új piac is épült. Egy barnamezős beruházás keretében a fiataloknak egy fitnesz termet építettünk, de új közösségi teret, játszóteret is szeretnének itt létesíteni, ami legalább olyan színvonalas lesz, mint a harkányi új játszótér.
–Ha már szóba került Harkány, köztudott, hogy a város komoly turisztikai potenciállal bír, e téren milyen fejlesztésekben gondolkodnak?
– A városban 3,8 milliárdos fejlesztési programot indított a fürdő, de nem állnak meg, hiszen már a fejlesztés további lépéseit is készítik elő, ami az egyik, ha nem a legmodernebb hazai fürdőkomplexum létrehozását célozza meg. Egyébiránt Szentlőrincen tanuszoda fejlesztésére is megvan a forrás. A többi településről szólva fontos még megjegyezni, hogy Nyugat-Baranyában hamarosan lezárul a hárommilliárdos iskolafelújítási program is, Szigetváron kormánytámogatással folytatódik a vár felújítása másfél milliárdból, a kormányzati ráemelésnek köszönhetően elindulhat a szentlőrinci óvodafelújítás és a vajszlói piac átalakítása is, valamint az utóbbi település sportcentrumára is megvan a támogatás. Vajszlón még a csatornázás is elkezdődhet idén, a szükséges tervek rendelkezésre állnak, a közbeszerzés pedig folyamatban van. Sásdon a belváros is át fog alakulni a piaccal együtt, számos fejlesztési programot terveznek a Zöld Város programban. Az újabb fejlesztések kapcsán olyan célokat is kitűztünk, amelyekből a helyi közösségek profitálhatnak.
– Említene néhány példát?
– A Magyar Falu Programot is kiaknázva a megyei önkormányzattal együttműködve például komplex fejlesztésekben gondolkodunk az Ibafai Pipamúzeumot illetően. A terv az, hogy a helyi önkormányzattal közösen kétszer akkora, felújított helyre költöztetjük át a kiállítást, így nemcsak a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményének jelenleg látható darabjait, hanem a püspöki pipagyűjteményt is be tudjuk mutatni. A „kevert” pályázati forrásból szeretnénk a Zselic legmagasabb pontjára – ami Baranyában van –, a Hollófészekre is kilátót építeni. A projekt egyik részét az Magyar Falu Programból, a másik részét pedig uniós és hazai forrásokból finanszíroznánk. Amit nagyon fontos és jövőt is meghatározó eredménynek tartok, hogy az M60-as autópálya meghosszabbításának ügyében sikerült előrelépni: miután a szocialisták egyszer már leállították a projektet, ezért szinte teljesen elölről kellett kezdeni az egészet, a sírból kellett visszahozni. A hatóságok már jóváhagyták a nyomvonalat, kormánydöntés van arról, hogy az engedélyes terveket és a költségvetési kiírást 2022 első negyedévére el kell készíteni. Az ország teherviselő képességétől függően ezt követően indulhat el az építkezés Pellérd és Szigetvár nyugati része között.
