Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Március 21-én, csütörtökön előkészítő ülést tart a Pécsi Járásbíróság a Bíró Károly kozármislenyi polgármesterrel szemben hűtlen kezelés miatt indult perben.

A vádirat szerint a vádlott – egy baranyai település polgármestereként – az önkormányzati hivatal nevében kockázatviselési biztosítást kötött egy biztosító társasággal 5 év időtartamra. A kockázatviselés kezdete 2014. november 21-e, a szerződés biztosítottja ő maga, a kedvezményezett az önkormányzati hivatal volt, a havonta esedékes biztosítási díjat az önkormányzat bankszámlájáról átutalással fizették.

A vádlott a biztosítás megkötéséhez kapcsolódóan szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben arról nyilatkozott, hogy a polgármesteri végkielégítésre szánt összeget speciálisan erre a célra kidolgozott előtakarékossági program keretében kívánják megoldani egy folyamatos díjfizetésű életbiztosítás keretében. A szerződés azt a célt szolgálta, hogy amennyiben a polgármestert nem választják újra, a számára fizetendő végkielégítés fedezetét biztosítsa, az ne terhelje meg a költségvetést.

A szerződésről az önkormányzat képviselő-testülete nem hozott határozatot, tagjai azonban tudtak róla. Az éves költségvetésekben a „Polgármester életbiztosítása” soron szerepelt a biztosítási díjak összege.

A vádlottat 2019-ben, az önkormányzati választásokon újraválasztották polgármesterként, így számára a végkielégítés kifizetésére nem került sor. A lejárt biztosítás szolgáltatás összegét, 1 554 737 forintot a biztosító társaság 2019. december 6-án átutalta az önkormányzat részére.

A vádlott, polgármesteri minőségében, a fenti biztosító társasággal történt biztosításkötést megelőzően egy héttel, 2014. november 13-án egy másik biztosító társasággal is szerződést – egy tőkemegtakarítási életbiztosítást – kötött az önkormányzat nevében, amelynél a kockázatviselés kezdete 2014. november 14-e, a lejárati dátum 2019. november 13-a volt. A szerződés kedvezményezettje elérés esetére a vádlott volt, a havonta esedékes 24 908 forint biztosítási díjat az önkormányzat bankszámlájáról díjlehívással egyenlítették ki.

A szerződés megkötéséről a képviselő-testület nem hozott határozatot, a vádlott a szerződés megkötését követően sem tájékoztatta erről a testület tagjait. A szerződés megkötéséről a havi díjak levonása miatt szerzett tudomást az önkormányzat pénzügyi ügyintézője, aki a lejárati díj várható összegét beállította a 2019. évi költségvetésbe. A két biztosító díjai egysoron, összevonva szerepeltek a költségvetésben.

A vádlott 2019. november 25-én aláírta a kifizetési igénybejelentőt, amelyben úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatási összeg kifizetését saját folyószámlájára kéri, ezért a biztosító 2019. december 2-án részére 1 587 145 forintot fizetett ki a képviselő-testület tudta és határozathozatala nélkül.

A Baranya Vármegyei Kormányhivatal közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytatott a vádlottnak a biztosítási szerződések megkötésével és más tevékenységével is kapcsolatban. A lefoglalt iratok és a biztosító társaságok megkeresését követően kapott tájékoztatások alapján a vádlott az önkormányzatnak, mint sértettnek 1 587 145 forint vagyoni hátrányt okozott, ami nem térült meg. Annak ellenére, hogy a vádlott abból a célból, hogy az ügyletet legalizálja, 2020. március 11-re rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze, ahol a köztisztviselői törvény szerint jutalmat állapítottak meg a polgármester részére, amely a polgármester havi illetményének 2,63 szorosa, a amely összeg egyezett második biztosító társasággal kötött életbiztosításra a vádlott részére átutalt összeggel. Ehhez a képviselő-testület hozzájárult.

Ezeken túl a vádlott mint polgármester az önkormányzat bankszámlájához tartozó bankkártyával is rendelkezett 2015. október 6-tól 2019. október 1-ig, további két pénzügyi ügyintéző mellett. A vizsgálat hatására a vádlott, annak alátámasztására, hogy a bankkártyákat megfelelő felhatalmazás alapján használták, 2020. év elején írt alá polgármesteri utasítást a bankkártyák használatával kapcsolatban, amelyben a vádlott hivatali hatáskörével visszaélve, utólag, hamisan foglalt közokiratba lényeges tényeket.

A bíróság előkészítő ülést tart az ügyben.