Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja, a nap, amikor maga az örök főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából az olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. Az ige liturgiájában elhangzik Jézus szenvedésének története, a passió János evangéliumából. A könyörgések után következik a kereszt előtti hódolat. A pap leveszi a nagyböjt 5. vasárnapján letakart feszületről a leplet, a hívek pedig térdet hajtanak előtte, illetve megcsókolják.

A mai nap a megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja. Jézus, aki meghalt az emberekért, „meghív minket, hogy leborulva előtte megvalljuk, ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére”.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Mivel a nagypénteki szertartás nem szentmise – vagyis nem történik átváltoztatás -, a korábban átváltoztatott szentostyával áldoznak a hívek. Ezután a hívek a szent sír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció és keresztút-járást is tartanak.

A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, és „bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét”.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.

(Fotó: Pécsi Egyházmegye)