Nagyenyed Siklós erdélyi testvérvárosa. Bár a kapcsolat idén húszéves jubileumát ünnepli, évek óta nem volt aktív a két település között. Ezen kívánt változtatni Riegl Gábor polgármester, megkeresni azokat a közös pontokat, ahol szoros kapcsolatot, együttműködést tudnak egymással kialakítani.
– Mi volt az apropója az nagyenyedi látogatásnak?
– Az elmúlt években sajnos nem sikerült velük találkozni. Meghívtuk őket is a testvértelepülések találkozójára, de nem tudtak eljönni, és már akkor megbeszéltük, hogy szeretnénk kimenni hozzájuk. Alapvetően nem városi rendezvény volt, hanem a Fehér Megyei Magyar Napok alkalmából jártunk náluk.
–Milyen együttműködési lehetőségek mutatkoznak?
–Több kapcsolódási pont is van velük. Nagyon régi kapcsolat ez, sajnos a 2010-es évek óta nem volt aktív. Alapvetően oktatási intézményeink, nevezetesen a Batthyány Kázmér Általános Iskola vette fel velük 2003-ban. Mivel idén ünnepeltük a húszéves évfordulót, ez volt az apropója a látogatásunknak. Feltérképeztük, mi az, amiben együtt tudunk működni. Nagyon szépen elkezdett fejlődni a település, alapvetően turisztikával, helyi termékekkel kapcsolatos dolgok kerültek szóba. Szakképző intézményük is hasonlóságot mutat a miénkkel, próbálnak olyan szakembereket képezni, akik majd a turisztikai elképzeléseiket ki tudják szolgálni. Itt is van egy kapcsolódási pont, hiszen a szakács- és pincérképzés, ami nálunk is népszerű, mindenképpen közös pontnak tekinthető. A másik, ami előre vihet minket, az a hagyományőrzés, a civil szervezetek együttműködése. Nagyon komoly népdalos és néptáncos fellépőik vannak. Azt láttuk, hogy az alapítványi források, finanszírozások lehetővé tették, hogy olyan eszközöket, ruhákat tudjanak a civil szervezeteiknek, hagyományőrzőiknek előállítani, amelyek nagyon komoly értéket képviselnek.
– Miben hasonlít egymásra a két település?
– Szálláshely vonatkozásában hasonló hiányosságokkal küszködnek, mint mi. Azt láttuk, hogy mindezeken túl, amiben nagyot tudtak előre lépni, az a hagyományőrzés és kultúra, ami az infrastruktúra terén is komolyan megmutatkozik. Gratuláltam is a városvezetésnek. Gyakorlatilag Nagyenyeden és a környékén mindenhol építkezések zajlanak. Közműveket fektetnek, ahol nem volt ivóvíz, odavezetik, teljes útfelújítást, közterület rehabilitációt végeznek. Komoly előrelépések tapasztalhatóak a sportlétesítményekben is. Alapvetően labdajátékokban, futballban. Itt is erősíteni lehetne az egyesületeink között a kapcsolatot.
–Hány település tartozik az nagyenyedi önkormányzathoz?
– Nagyenyed a központ, nyolc környező település tartozik hozzá. Ezeket is, nyilván csak érintőlegesen, de végigjártuk. Eljutottunk Torockóra, a Székelykő alá. Sajnos nem volt jó az időjárás, szinte végig esett az eső. Ettől függetlenül azt tapasztaltuk, hogy az ottani magyarság ezzel mit sem törődve, egységet mutatva, nagyon nagy barátsággal fogadott minket, élvezték a magyar napokat, ahogyan mi is. Nagyon feltöltődve és a lélekben megerősödve tértem haza.
– Hány napot töltött kint a siklósi delegáció?
– Három napot voltunk kint, péntek hajnalban indultunk, és vasárnap érkezett haza a négyfős delegáció. Ennyit tudtunk ez idő alatt átbeszélni. Új vezetése van a településnek, mindenképpen szerettünk volna az új polgármester asszonnyal, alpolgármesterrel egy személyes találkozót összehozni.
–Mi a következő feladat, lépés a két testvérváros kapcsolatában?
– A következő lépés, hogy meghívtuk őket a 2024-es városnapokra, melyet szóban el is fogadtak. Egy vendégfellépő is érkezik majd tőlük. természetesen írásban is el fogjuk küldeni a meghívót. Reméljük, hogy áprilisban itt üdvözölhetjük őket.
