Átadták a japán Seiren csoport első európai gyártóegységét Pécsen, ahol a mintegy 15 milliárd forintos, 4,5 milliárd forint állami támogatással megvalósult beruházás nyomán első körben 170 új munkahely jön létre – jelentette be kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a baranyai városban.
Az üzem évi csaknem 2,5 millió méternyi szintetikus bőr autóülés-huzattal fogja ellátni az európai járműipari piacot, az előállítás ráadásul környezetkímélő módon fog zajlani, és a termékek kopásállósága négyszer nagyobb lesz, mint az eddig használtaké.
Hoppál Péter pécsi parlamenti képviselő a Japán-Magyar Parlamenti Baráti Tagozat vezetője arról is szólt, hogy a közös munka volt elérni azt, hogy a fejlesztés az Európai Unión belül Magyarországra, azon belül is Pécsre kerüljön. A 1889-ben alapított vállalat elektronikai területen is dolgozik, de az egészség-, a környezet-, a divatiparban is működik, azonban a legjelentősebb az autóipari beszállítóként való működése.
A fejlesztésben a kormány, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)a japán és a magyar nagykövetségek és a pécsi önkormányzat is tevékenyen részt vett, ezért köszönetet is mondott.
Az eseményen Nyugat-Baranya parlamenti képviselője, Nagy Csaba is részt vett, mert fontosnak tartotta a választókerülete számára is, hogy a vármegyeszékhelyen ilyen jelentős fejlesztés valósult meg.
Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke szintén ott volt a gyáravatón, sőt kedden még a Szijjártó Péterrel is tárgyalt arról a Vármegyeházán, hogy hogyan tud Baranya nagyobb kormányzati figyelmet kapni a további munkahely teremtő beruházókért vívott harcban.
Szijjártó Péter a Seiren indulásával kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, általános bizonytalanságérzet alakult ki, azonban két folyamat mindennek ellenére is töretlenül haladt előre: az autóipar elektromos átállása és a keleti vállalatok globális térnyerése.
Beszédében rámutatott, hogy 2008-ban a világszerte végrehajtott beruházások 81 százaléka nyugati, 19 százaléka keleti cégekhez kötődött, míg tavaly már a beruházások 55 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, és csupán 45 százalékát nyugatiból. Majd hozzátette, hogy számos fontos iparágban a keleti cégek diktálják mára a tempót, megszűnt a korábbi nyugati technológiai fölény.
„Ezek után nem meglepő, hogy az egész nyugati világban, így Európában is hatalmas harc, rendkívül éles verseny zajlik a nagy és erős keleti vállalatok beruházásaiért. Mi, magyarok is beneveztünk ebbe a versenybe, és azt hiszem, hogy minden túlzás vagy önelégültség nélkül mondhatom azt, hogy sikeresek is vagyunk ebben” – fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig aláhúzta, hogy hazánk továbbra is rendkívül vonzó beruházási célpont az alacsony adók, az európai szinten egyedülállóan stabil politikai rendszer, továbbá a földrajzi alapú diszkrimináció hiánya miatt.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a keleti beruházások nélkül a gazdaság nem tudott volna növekedési pályán maradni az elmúlt évek nehézségei közepette, ezek a munkahelyek teremtése mellett ráadásul olyan innovatív megoldásokat honosítanak meg, amelyek erősítik az ország versenyképességét.
Aláhúzta, hogy tavaly megdőlt a beruházási csúcs is Magyarországon, és a beruházások 53 százaléka keleti vállalatokhoz köthető, keletről jött a legtöbb beruházás, ahogy 2019 óta minden évben.
Megjegyezte, hogy a keleti nyitás politikájának meghirdetése óta nagyjából duplájára nőtt a térség országaival folytatott kereskedelem értéke, illetve az oda irányuló export is nőtt 60 százalékkal.
Valamint rámutatott, hogy az Európában működő autógyártók számára egyre fontosabb a beszállítói láncok leröviditése, azaz hogy a kelet-ázsiai beszállítók lehetőleg jelen legyenek a közelben.
A miniszter kiemelte, hogy a most átadott beruházás is hozzá fog járulni a magyar autóipar dinamikus bővüléséhez, miután a szektor termelési értéke tavaly átlépte a 10 ezer milliárd forintot, ami hatalmas rekordnak számít.
Mint mondta, a lendület ráadásul kitart, minthogy az idei év első három hónapjában már 32 százalékos növekedést regisztráltak a 90 százalék feletti exporthányaddal dolgozó ágazatban.
Végül kifejtette, hogy az effajta beruházások általában jó referenciaként szolgálnak más cégek számára is, így remélhetőleg újabb kedvező bejelentések várhatók Pécsen.
A baloldali pécsi önkormányzat vezetői nem vettek részt az eseményen, pedig délelőtt találkoztak a japán küldöttséggel a Városházán.
