Növekvő vevői érdeklődést és tranzakciószámokat hozott eddig az idei év Baranya vármegye ingatlanpiacán, ahol 11 százalékkal, 432 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, az ingatlanvásárlás átlagos költsége pedig meghaladta a 31 millió forintot. Otthonteremtési céllal a vevők 65 százaléka szerződött, de jelentős volt a befektetői vásárlások aránya is a területen. A vevői kereslet a vármegyeszékhelyre összpontosul, de a falusi csokos preferált kistelepülések is egyre nagyobb figyelmet kapnak a Duna House szakértői szerint.
A 2023-as év enyhe ingatlanpiaci forgalma után hónapról hónapra fokozódó vevői érdeklődéssel és emelkedő tranzakciószámokkal teljesített a szegmens hazánk legdélebben fekvő vármegyéjében, ahol 2024 első negyedévében 16 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost az előző év azonos időszakához képes
– mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Az ingatlanpiaci aktivitással együtt változtak az árak is, a vármegyei átlag 390 ezer forintról 432 ezer forintra emelkedett négyzetméterenként, egy átlagos, baranyai ingatlan vásárlására fordított összeg 7 százalékkal, 33,1 millió forintra emelkedett.
A kedvezőbb kamatkörnyezet és az otthonteremtési támogatások együttes hatásaként felébredt a vásárlási kedv, a vevők motivációját vizsgálva a Baranya vármegyei tranzakciók többsége, 65 százaléka otthonteremtési céllal köttetett. Az ügyfelek 22 százaléka nagyobb ingatlanra cserélte korábbi otthonát, ők átlagosan 121 négyzetméteres ingatlanokat választottak és 54,3 millió forintot áldoztak a tágasabb élettér érdekében. Baranyában a vevők 18 százaléka 30 millió forint alatti összeg, átlagosan 29,2 millió forint ráfordításával első lakására szerződött. „Nem csak a fővárosra igaz, de visszatértek a befektetők a vidéki ingatlanpiacra is, a saját célra történő ingatlanszerzés mellett ugyanis jelentős arányban, a Baranya vármegyei adásvételek 35 százalékban a befektetési szándék motiválta az ügyfeleket” – elemezte az ingatlanközvetítő idei évi értékesítési adatait Benedikt Károly. A befektetők átlagosan 27,3 millió forintot fordítottak ingatlanvásárlásra, 54 négyzetméteres alapterülettel rendelkező lakásokat választottak, amelyekért négyzetméterenként 506 ezer forintos átlagot fizettek.
A vármegyében leginkább kedvelt ingatlantípus a családi ház, az idei adásvételek 39 százalékát tette ki ez az ingatlantípus, ennek ellenére az átlagos négyzetméterárakat illetően nem történt változás, továbbra is 280 ezer forint körüli egységárral kalkulálhat az, aki házvásárlást tervez Baranyában. A tavalyinál 18 százalékkal magasabb, vagyis 608 ezer forint/m2 áron szerződhettek a második legkedveltebb típusra, a téglaépítésű lakásra idén az ügyfelek, akik számára az ingatlanszerzés átlagos költsége már megközelítette a 39 millió forintot is. A téglalakásokhoz képest feleakkora mértékben, 9 százalékkal növekedtek a vármegyében található házgyári lakásokért fizetett négyzetméterárak 2024-ben. Egy átlagos, 51 négyzetméteres panellakás megvásárlásához így már 26,5 millió forintot meghaladó összegre volt szükség.
A preferált lokációt illetően Baranya vármegyén belül kedvelt választás az ingatlanközvetítő ügyfelei körében a vármegyeszékhely. A vármegyei tranzakciók zöme, 66 százaléka Pécsen zárult, ahol az átlagos négyzetméterár 12 százalékkal 557 ezer forintra emelkedett, az otthonteremtés költsége pedig meghaladta a 38 millió forintot a 70 négyzetméter körüli ingatlanok esetében. A pécsi üzletkötések többsége, 66 százaléka az átlagos ingatlanérték alatt, 35 millió forintos értékhatárig zárult az idei év első négy hónapjában, azonban számottevő érdeklődést figyeltek meg a szakérők a vármegyeszékhelyen található, magasabb értékű, 50–100, vagy akár a 100 millió forint feletti kategóriába tartozó ingatlanok esetében is. Általánosságban elmondható, hogy a felújítandó otthonokra csekély a kereslet, azonban a minőségi műszaki és esztétikai felújításon átesett ingatlanokért akár a piaci árnál többet is hajlandóak áldozni a vásárlók.
A területen dolgozó ingatlanszakértők tapasztalatai alapján egyértelműen növekszik a vevői érdeklődés a vármegye székhelyén kívül a falusi csokkal érintett településeken is, az elérhető támogatások (falusi csok, csok plusz, babaváró támogatás) együttese pedig olyan mértékű segítséget jelent a családoknak, hogy még azok a vásárlók is számba vették a vármegyén belüli preferált kistelepüléseket az ingatlankeresés során, akik korábban nem tervezték elhagyni a vármegyeszékhelyet vagy a szűkebb agglomerációját
– fogalmazott Benedikt Károly.
