30 százalékkal kevesebb vanHarkány
Kezdőlap Zöldhír Egy évtizede ...

Egy évtizede felügyeli a gólyák számát Harkányban és környékén

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magyarország egyik legkedveltebb madara a fehér gólya vándorlása során, több mint 12.000 kilométert tesz meg. Az akár Dél-Afrikából érkező gázlómadár hazánk mellett több európai országot választ költőhelyének. A jellemzően emberi környezeteben élő madár népi elnevezési között megtalálhatjuk a gilice, cakó vagy eszterág kifejezést is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület többször választotta az év madarának. A Harkányban élő Kovács Attila és családja elkötelezett rajongója az énekes- és vándormadaraknak, 2009 óta tagjai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. A madarak védelme és figyelemmel kísérése érdekében Attila több mint 11 éve számlálja a Harkányba és a környező településekre érkező gólyákat.

Milyen indíttatásból döntöttél úgy, hogy belépsz a madártani egyesülethez és gólyafigyelő leszel?

-Már gyermekkoromban szerettem megfigyelni az énekesmadarakat. Rendszeresen barkácsoltam a madáretetőket, etettem őket télen. S ez a szenvedély a mai napig megmaradt. 2010-ben láttam meg egy hirdetést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület baranyai csoportjánál, hogy gólyafelelőst keresnek a környékre és jelentkeztem erre az önkéntes munkára. Ez Harkány, Márfa, Diósviszló és Rádfalva településeit jelentette. Néhány évre rá a szomszédos körzet felelőse lemondta, elvállaltam, így még Kórós, Adorjás, Drávapiski, Kémes, Cún, Tésenfa, Szaporca, Drávaszerdahely, Drávacsepely, Ipacsfa is hozzám került.

Milyen feladatokkal jár a madarak megfigyelése?

Libanonban vadásszák a madarakat

-Egy nagyjából hatvan kilométeres kör tartozik hozzám jelenleg. A gólyák megérkezése után május végén, június elején bejárom a területet. Hivatalosan június végén, július első napjaiban van a nemzetközi állomány felmérése a fiókák fejlettségétől függően. Baranya megyében minden évben megtesszük, míg országos felmérést ötévente készítenek.  A gólyák számlálása azért is történik ekkor, mert erre az időszakra a fiókák már elég fejlettek, de a fészket még nem hagyták el, mert még nem tudnak repülni. A fészek elhagyása után szinte lehetetlen lenne megmondani hány új madár van a fészekben.

A felmérés alatt azt nézzük, hogy a meglévő információk szerint hány fészek található, van-e új és ha igen, az min található: villanyoszlopon vagy egyéb helyen; mennyi fióka van, esetleg történt-e elhullás. Szerencsére a fészek közelében élő lakosok közül is sokan figyelik a madarakat, így őket is mindig megkérdezzük. A fészkek megfigyelésére a nap legmelegebb részében szélcsendes időben érdemes menni, ugyanis olyankor melegük van a fiókáknak és felállnak: így könnyebb őket megszámolni.

Mit lehet megállapítani az egyedszámokkal kapcsolatban?

Általában egy 1996-ban készült felméréshez viszonyítjuk az adatokat, sajnos ahhoz képest több mint 30 harminc százalékkal kevesebb egyedet számolhatunk meg. A fogyásnak több oka is van. Idehaza elsősorban a nagyüzemi mezőgazdasági termelés következtében egyre nagyobb területen szűnnek meg a mocsaras, vizes területek, melyek a gólyák természetes táplálkozási helyét adják. A másik okot a vándorlási útvonalakban kell keresni. A Németországtól Kelet-Európáig élő vándormadarak a Boszporuszon keresztül repülnek vissza Afrikába érintve például Libanont, ahol régi hagyománya van a vándormadarak vadászatának. Több, az interneten megtalálható cikk is foglalkozik az országban élő szokással. Habár ma már ott is pénz- és börtönbüntetés jár a madarak kilövéséért, még mindig nagy számban tizedelik őket. Itthon a fehér gólya fokozottan védett madárnak minősül, természetvédelmi értéke 100.000 forint és börtönbüntetés is jár kilövéséért.

25 év alatt az állomány harmadával csökkent

Magyarországon megközelítőleg mekkora példányszámmal élnek fehér gólyák?

-Négy-ötezer pár közötti a számuk idehaza, a legnagyobb egyedszámmal a Hortobágyon, Mohács környékén és a Gemencben találkozhatunk. Azt mindenképpen látni lehet, hogy a számuk évről évre csökken, az idei hűvös tavasz sem kedvező számukra.

Megvédésükre és az egyedszám növelésére itthon a fészekrakás ösztönzése az egyik módszer. Mivel ma már a fehér gólyák többsége elektromos vezetékek oszlopaira rakja fészkét, az áramszolgáltatók egyre több oszlopra helyeznek ki fészektartót vagy gólyakosarat, illetve igyekeznek megfelelő burkolattal ellátni a fészek közelében lévő oszlopok tetejét. A villanyoszlopok esetében fontos megjegyezni, hogy számos madár, nem csak a fehér gólya pusztul el áramütés következtében. Nagytestű madár lévén előfordulhat, hogy repülésre készülődéskor a szárnyával vezetőket ér el, de veszélyt jelent a fészket éppen elhagyni kívánó fiókák számára is. Néhány évvel ezelőtt Terehegyen is megtörtént, hogy a fészekben kikelt mindhárom fióka áramütés miatt pusztult el. Azóta burkolattal látták el azt az oszlopot is.

További, a gólyák védelmében tett erőfeszítéseket és számos érdekes adatot olvashatunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Honlapján.