Szeptember elején adtunk hírt arról, hogy Szentlőrinc új lakótelepén gépi munkálatok közben megsérült egy gázvezeték. A veszélyt még aznap elhárították, de az eset kapcsán újra ráirányult a figyelem a városban évek óta húzódó azbesztügyre – a cső sérülése ugyanis egy úgynevezett AC-cső, azaz azbeszt tartalmú betoncső belső burkolásakor történt. Az azbesztmentesítés tehát még folyik a városban. De hogyan is kezdődött ez az egész ügy?
Az elmúlt században sok ezer tonna azbesztet használtak fel az országban, sokáig elterjedt alapanyag volt az építkezéseknél. Miután bebizonyosodott, hogy az azbeszt mint alapanyag súlyosan rákkeltő, annak mindennemű felhasználását betiltották hazánkban is. Ez közel 20 éve történt. Egyes települések esetében a mai napig is időről időre felmerülnek a mentesítéssel kapcsolatos problémák – Szentlőrinc esetében azonban ennél sokkal többről van szó.
Itt az azbesztkérdés fő vonulata eredetileg mintegy 580 tonnányi elfekvő csövet érint, amely az önkormányzat egyik telephelyén volt ledepózva. Ezek az azbeszt tartalmú betongyűrűk és toldóelemek még az 1990-es években kerülhettek az önkormányzat birtokába. Az eredeti mennyiség végül nem – vagy nem teljes körűen – került beépítésre a városban – mondhatnánk, hogy szerencsére, hiszen rendkívüli módon egészségkárosító anyagot tartalmaz.
Azért csak mondhatnánk, mert 2017-ben aztán a városvezetés (és/vagy az akkori városüzemeltetés) gondolt egyet, és ezek az azbeszttartalmú betonelemek a törvényi tiltás ellenére városszerte virágtartó edényként kerültek felhasználásra. Ennél sokkal felelőtlenebb eljárás is köthető az ügyben a városvezetéshez – de ne szaladjunk ennyire előre.
Ültessünk bele petúniát!
Hogy az elfekvő azbeszttartalmú csövekből készített virágtárolók ötlete kinek a fejéből pattant ki, az a birtokunkba került hivatalos dokumentumokból nem derül ki egyértelműen – az érintettek utólag leginkább egymásra mutogattak. De bárki ötlete volt is, az jóváhagyást kapott, az azbeszttartalmú betoncsövekbe pedig egynyári virágok kerültek a város utcáin…
A városi zöldfelületek gondozásával megbízott közüzemi munkavállalók, közmunkások ezeket a virágtárolókat rendszeresen damilos kaszával nyírták körül, aminek következtében az azbesztcső felülete könnyen megsérülhetett, bekövetkezhetett az, ami miatt a törvény szigorúan tiltja az azbesztbeton darabolását: az azbeszt kiporzott, a kaszálást végző személy, illetve az arra haladó járókelők pedig azt belélegezhették. Az azbeszt ugyanis éppen akkor a legveszélyesebb, amikor láthatatlan részecskéi – ebben az esetben fűnyírás közben – a levegőben szállva bekerülnek a tüdőbe, és évtizedekig lappangó halálos azbesztózist vagy tüdőrákot okozhatnak.
A szentlőrinci azbesztügy nagy vonalakban ezzel vette kezdetét 2017 tavaszán.
Képviselői figyelmeztés a polgármesternek
Önkormányzati képviselők nem sokkal a virágtartók utcai megjelenése után e-mailben fordultak Koltai Péter polgármesterhez annak érdekében, hogy az derítse ki a virágtartók eredetét és anyagösszetételét. A képviselők felhívták Koltai figyelmét arra, hogy amennyiben a virágtartó-betonelemek az elfekvő azbeszttartalmú csövekből készültek, akkor nagy a baj: azok ugyanis a 2014-ben kelt hivatalos laboratóriumi vizsgálat szerint azbeszttartalmukra figyelemmel semmilyen módon nem használhatók fel.
Az ügy részleteinek felderítésére alakult vizsgálóbizottság jelentése szerint Koltai Péter polgármester a levél nyomán semmilyen érdemi intézkedést nem tett az önkormányzatnál a virágtartók ügyében. Megkereste levélben a városi közüzemi társaság vezetőjét, Tönkő Pétert, aki nem tudott válaszolni Koltai kérdésére, amely a csövek eredetét firtatta. A polgármester ezzel valószínűleg lezártnak tekintette az ügyet, mivel nem szállíttatta el a virágtartókat. Rosszul tette.
Koltai továbbra is engedélyezte a lakosság azbesztbeton csövekkel való kiszolgálását
A virágtartók az utcákon maradtak, és Szentlőrinc polgármestere a lényegre törő figyelmeztetés ellenére nem függesztette fel az akkorra gyakorlat szintjére emelt azbesztcső-osztogatást sem. Kérésre ugyanis az önkormányzat adott a lakosság részére az elfekvő állományból. A beérkező kérelmeket a városvezető saját aláírásával engedélyezte.
A vizsgálóbizottsági jelentés szerint a Koltai által aláírt engedélyek egy részében szerepel ugyan, hogy a csövek azbesztet tartalmaznak és nem darabolhatók – az azbesztre mint anyagra vonatkozóan azonban nem tájékoztatták a lakosságot.
Tudniiliik hogy az azbeszt súlyosan rákkeltő, halálos betegséget okozhat.
A fegyelmi eljárásban Koltai gyakorlatilag össze-vissza beszélt
Az említett vizsgálóbizottság, amely Koltai Péter azbesztüggyel kapcsolatban indult fegyelmi ügyében járt el 2018 tavaszán, a fentieken túl vizsgálta azt is, mi történhetett azokkal az azbesztcsövekkel, amelyeket a polgármester a Mecsek Erdészeti Zrt. rendelkezésére bocsátott minden dokumentáció nélkül. Koltai azzal védekezett, hogy a csöveket csak „kölcsönbe” adta az erdészetnek, ezt azonban cáfolni látszik az, hogy a társaság ezeket a csöveket beépítette. Az erdészet ezek szerint nem volt tisztában a csövek felhasználási tilalmával, azzal, hogy azbeszttartalmú csöveket vett át Szentlőrinctől – a polgármester szóbeli engedélyével.
A vizsgálóbizottság megállapítása szerint Koltai Péter egyértelműen tudott a lakosságnak és az erdészetnek átadott csövek azbeszttartalmáról, illetve tudnia kellett volna arról, hogy ezeket a csöveket 2005-től kezdődően tilos bármilyen módon is felhasználni.
Érdemes megjegyezni, hogy a fegyelmi bizottság vizsgálata alapján készült képviselő-testületi határozat kvázi utal arra, hogy Koltai Péter össze-vissza beszélt az eljárás során. Leírják, hogy ellentmondásba keveredett önmagával írásbeli és személyes nyilatkozata tekintetében – illetve az okirati bizonyítékok is ellentmondtak a nyilatkozatainak.
Hatósági eljárások is indultak az ügyben
Csak hab a tortán, hogy a Koltai által osztogatott azbeszt tartalmú csövek és a ledepózott állomány ügye bőven túlterjedt Szentlőrinc határán, hatósági eljárás indult a Baranya Megyei Kormányhivatal Szigetvár Járáshivatal Népegészségügyi Osztályán, illetve a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán is. Előbbi kétmillió forint kémiai terhelési bírságot szabott ki az önkormányzatra.
Kötelezték egyúttal az önkormányzatot a kihelyezett, a beépített és a lakosság számára átadott csövek visszagyűjtésére és biztonságos tárolására, több hullámban.
Dr. Tóth Sándor szentlőrinci jegyző korábban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az azbesztmentesítés október végéig befejeződik. Fontos kérdés azonban, hogy az ismeretlen hollétű csövek felkutatása hogyan és milyen eredményességgel történhetett meg, azok időközben milyen beavatkozáson – fűrészelésen, daraboláson, beépítésen – mentek keresztül.
Koltai szándékos kötelezettségszegést követett el
A szentlőrinci képviselő-testület a polgármester ellen indult fegyelmi eljárásban meghozott határozata szerint
Koltai Péter fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a lakosság részére a figyelmeztetés ellenére engedélyezte a csövek kiadását; azzal, hogy a rendelkezésére álló okiratok alapján nem figyelmeztette a lakosságot az azbeszt tartalmú csövek rákkeltő voltáról; illetve azzal, hogy a Mecsek Erdészeti Zrt. részére rendelkezett az azbesztcsövek kiadásáról, mindennemű dokumentáció nélkül.
A testület a felróhatóság legmagasabb fokát, a szándékosságot állapította meg Koltai esetében, illetve több súlyosbító tényezőt is határozatba foglalt. Ennek ellenére – noha a törvény lehetőséget ad a képviselő-testületnek a polgármester tisztségéből való felfüggesztésére is – a köztudottan rákkeltő azbesztet tartalmaző csöveket felelőtlenül osztogató városvezető megúszta illetményének 10 hónapig tartó 15 százalékos csökkentésével.
Eszerint Koltai Péter néhány hónap múlva már teljes fizetést kapott, ezzel gyakorlatilag letudva az általa okozott kárt,
aminek súlyos egészségügyi következményei talán csak évtizedek múlva fognak jelentkezni.
TéBa
