Kezdőlap Interjú Nagyon harcos...

Nagyon harcosnak tűnnek, de igazi „kezesbárányok” a zsibóti különleges marhák!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Zsibót egy piciny falu Szigetvár mellett, ami több jellegzetességről is híres, de öt éve a fotográfusok és az egészséges életmódot kedvelők körében is népszerű lett, ugyanis olyan különleges marhákat tartanak itt, amelyek Magyarországon alig elterjedtek. Auth Gábor gazda mesélt nekünk a skót felföldi marhatartásról, és arról miért olyan egyedi idehaza ez a fajta.

Auth Gábor jelenleg két telephelyen – összesen 112 – skót felföldi marhát tart, lapunk Zsibótra látogatott, ahol nemrég született egy nagyon ritka, szürke színű borjú.

– Több mint öt éve foglalkozom marhatartással. Kezdetben az motivált, hogy egészséges húst ehessen a családom, innen jött az ötlet, hogy Ausztriából hozassak ilyen különleges marhákat. Sokan jöttek el megnézni őket, nagyon szépek a dús szőrzetnek és szarvaiknak köszönhetően. Arra gondoltam, ha nekem fontos, hogy szabadtartásban, bio legelőn nevelkedett állatok húsa kerüljön az asztalra, lehet hogy mások is igényt tartanának erre, így belefogtam a tenyésztésbe – mesélt a kezdetekről Gábor.

Magyarországon jelenleg 10-15 helyen fellelhető ez a fajta, összesen 250-300 egyed van csak belőlük, közülük többel is állatsimogatóban találkozhatunk. Ennek oka, hogy a skót felföldi marhák „kezesbárányok”, ahogy Gábor fogalmazott, aki gyerekeivel is bátran besétál a hatalmas állatok közé.

– Tavaly egy ikerszülésnek lehettünk tanúi, de a két borjú közül az egyiket elutasította az anyja. Ekkor az árván maradt kicsihez nap mint nap feljöttek a gyerekek és felváltva etették cumisüvegből. A tehenek megengedik, hogy megsimogassuk a borjaikat, ebből is látszik mennyire szelídek és hozzászoktak az ember jelenlétéhez. A hat éves, közel egy tonnás bikánkat a gyerekeim száraz kenyérrel etették, sokszor a szájába is tették az ételt. Minden egyednek nevet adunk születéskor, a kicsiknek mindig az anyjuk nevének kezdőbetűivel kezdődőt. Sokan ha nyugalmat akarnak, akkor pszichológushoz járnak, én ide jövök az állatok közé – mesélt a marhatartás szépségeiről Gábor.

A skót felföldi marha robusztus fajta, bírja a szélsőséges időjárást. Nagyon vastag bőre van és erős, több rétegű a szőrzete, amelyről lepereg az eső. Télen sem kell istállóban tartani, inkább a nyári meleg viseli meg kicsit, de a szabadtartású legelő mellett fákkal teli erdős rész is van, ahova elbújhat hűsölni. A tartása nem igényel nagy foglalkozást, nyáron legel, télen pedig szénát és takarmányt kap. Az istálló csak egy-egy borjú születésénél szükséges. Mivel nem túltenyésztett fajta, az ellést is gond nélkül megoldja egyedül.

-Ausztriában nagyon elterjedt, ám itthon nem tenyésztik mert nem annyira jövedelmező mint egy átlagos marha, ami gyorsan és nagyobbra megnő, ezek az állatok három év alatt lesznek vágásérettek. Mi, magunk végezzük a vágást, a feldolgozást az értékesítést és sokszor a szállítást is. Kereskedelmi forgalomban nem kapható ez a hús, csak őstermelőktől lehet megvásárolni. Kezdetben sokan kerestek meg Budapestről, de az elmúlt évek alatt a környékbeliekkel is sikerült megismertetnünk a termékeinket. Többször előfordult, hogy éttermeknek is szállítottunk alapanyagot, de nem törekszünk rá, hogy ez jellemző legyen, inkább Baranya megyére összpontosítunk, a helyi családok asztalára szánjuk a húsokat – folytatta Gábor.

A fajtának a szabadtartásnak és a bio legelőnek köszönhetően különleges érett, vadra hajazó, diós íze van, intenzív aromával és márványos a húsa. A húst konyhakész állapotban kínálják három hét érlelés után, frissen, 1-1.5 kilogramos vákuumcsomagolt kiszerelésben. Több terméket is készítettek már: a legkelendőbb az a hamburgerpogácsa, de kolbászt, szalámit, sonkát és virslit is forgalmaznak. A legújabb termékük az alaplé, amit egy partnerük készít a marhacsontot hosszú ideig főzve kevés fűszerrel, hogy a kollagén belekerüljön a lébe. Az egészséges táplálkozást elősegítve az alaplét minden fajta ragu, leves és sült elkészítéséhez fel lehet használni.

-Évente 6-8 egyedet vágtunk eddig, de idén 10-et fogunk. Tavaly 25 borjú született, idén 30-at várunk. Az ivararány 50-50 százalékos, így a bikákat vágjuk. A fehér és a szürke nagyon ritka, éppen ezért nagy meglepetés volt, amikor a héten egy szürke borjú született. Nem csak a húsáért, de a szépségéért is sokan megkeresnek. Minden hétvégén jönnek fotósok, hogy képeket készítsenek. Tavasszal körbevezetéseket, fotókirándulásokat is szervezünk az érdeklődőknek. Folyamatban van egy tenyésztő egyesület létrehozása, hogy ezzel is elősegítsük a fajta tartásának támogatását – mesélte lapunknak Gábor.