Idén újításokkal is készültek a szigetvári hagyományőrzők

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A hétvégén zajlott a minden évben megrendezésre kerülő Zrínyi napok Szigetváron. A színes programok mellett a hagyományőrző csoportok jelenlétének és az általuk megelevenített csatajeleneteknek köszönhetően egy valódi időutazásban volt része annak, aki ellátogatott a várünnepélyre.

Horváth Róbert, a Zrínyi Miklós Hagyományőrző Sportegyesület elnöke mesélt lapunknak a hagyományőrzésről, az egyesület munkájáról, valamint arról milyen újdonságokkal készültek az idei ünnepségre.

Miért jó hagyományőrzőnek lenni?


Azt gondolom, hogy a hagyományőrzés, különösen a végvári, és az ebben résztvevő csapatok úgy működnek, mint egy nagy család. Mindenki jóban van mindenkivel és minden alkalommal örülünk egymás érkezésének és jelenlétének mind a csapaton belül, mind a többi csapattal való találkozáskor. Több településen vannak hagyományőrző csoportok, melyekkel kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit. Idén például 8 városból érkeztek a Zrínyi napokra, hogy részt vegyenek a csatajelenetekben. Az ideérkező hagyományőrzők sátrai a mieinkkel együtt a Zrínyi vár nyugati oldalánál foglaltak helyet egész hétvégén.

Mit láthatunk a csatajelenetek során?

A csatajelenetek az 1566-os eseményeket dolgozzák fel. Az ütközetek forgatókönyvei hiteles források alapján lettek megírva. Minden előadás alkalmával korhű ábrázolással mutatjuk be Zrínyi és a vele halt hősök végső küzdelmét a törökkel.

Milyen újdonságokkal készültek az idei várünnepélyre?


Újdonságként a Zrínyi napon bemutattunk egy kapitányi sátrat „Zrínyi kapitányi sátrát”, amelyet korhű ábrázolások alapján készíttettünk el. A sátor előtt lehetőség volt fotózkodni, megismerkedni a fegyverekkel, valamint a táborozóknak mindenki fel tehette a hagyományőrzéssel kapcsolatos kérdéseit. Egy másik újdonság, hogy az EMMI támogatásával felépíttettünk egy 18 méter hosszú várfalszakaszt toronnyal és kapualjjal, amely mobil és így még hosszú évekig használhatjuk majd.

Mennyire érdeklődnek a fiatalok a hagyományőrzés iránt?


Az utánpótlás nevelést nagyon nehéz megoldani, mert igazán elhivatott erős magyar identitással rendelkező emberekre lenne szükségünk. Sajnos kevés lehetőség adódik arra, hogy a fiatalokkal megismertessük ezt a fajta tevékenységet, ám az idei évben lehetőséget kaptam a Tinódi Lantos Általános Iskolában, hogy íjász és hagyományőrző szakkört indítsak, amire nagy örömömre közel 50 gyerek jelentkezett. Heti 2 óra áll rendelkezésre, hogy a diákoknak íjászatot tanítsak, valamint hogy korabeli tárgyakat készítsünk és közben erősítsem a magyar identitásukat. Ezen kívül a nyár folyamán egy pályázat keretében 5 héten keresztül tudunk a Szigetvári várban napközis tábort tartani, melyen közel 100, főleg szigetvári gyerek vett részt. A programoknak köszönhetően lehetőségük volt kézműves foglalkozásokon részt venni, íjászkodni, lovagolni tanultak és egyéb ügyességi játékokat szerveztünk nekik.

Mikor és milyen céllal jött létre az egyesület?

Egyesületünk 2007-ben alakult Pichler Imre országgyűlési képviselő és helyi vállalkozók támogatásával. 2008-tól Szigetváron egyedülálló módon létrehoztuk a végvári katonai hagyományőrzést, melynek köszönhetően jutunk el a különböző magyarországi várrendezvényekre. Mondhatom, hogy hazánk egyik legjobban felszerelt végvári katonai hagyományőrzői vagyunk.

Mik a terveik a jövőre nézve?

Egyesületünk létszáma körülbelül 30 fő, ezért terveink közé tartozik, hogy az egyesületnek egy saját ingatlant biztosíthassunk, ahol tároló helység és mellékhelyiségek vannak. Ezen kívül a jövőben tervezzük egy olyan dokumentumfilm készítését, amelyben bemutatjuk a hagyományőrző tevékenységet és a Zrínyi kultusz ápolását és építését az egyesületünk és a szigetvári emberek, illetve az ebben résztvevő civil szervezetek szemszögéből.