Még akár a hun királyra is utalhattak, csillagképekkel üzentek az utókornak, a költő Zrínyi Miklós pedig kódokat rejtett el a Szigeti Veszedelemben.
A Szigetvár 1566-os ostromakor elhunyt Szulejmán szultán tiszteletére a szigetvári várban emelt dzsámiban ezekben a napokban lehet nyomon követni azt a különleges fényjátékot, amivel vélhetően üzenni akartak a jelennek is a törökök.
A Szigetvári Zrínyi Vár Facebook-oldalán is felhívja a figyelmet arra a különlegességre, amelyről a Zrínyi Kutatócsoport – Dr. Falus Orsolya, Király Lajos és Dr. Kobolka István – évek óta kutat, egyben eredményeiket összevetik a költő és hadvezér Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem című eposzának rejtett, titkosított tartalmával. Január 19. és 25. között figyelhető meg ugyanis az, hogy a dzsámi dél-nyugati csepp alakú ablakának fénye a szemközti falnál lévő korántartó szekrény feletti szamárhátívre esik.
Ahogy a Szigetvári Zrínyi Vár tájékoztatójából is kiderül ez utalhat a sas csillagképre, amely ilyenkor áll együtt a Nappal, a lélek útját, az újjászületést szimbolizálva. A mai január 19-i nap az ortodox naptár szerinti Vízkereszt, tehát ehhez is kapcsolódhat.
Lehet egy egészen különös jelentése is fénybeesésnek, amivel akár még Attilára is utalhatnak, hiszen a hun-magyar kultúrkörben a sas a hun királyra utal, Szulejmán szultán pedig Dzsingisz Kán leszármazottjának tekintette magát a legendák szerint.
A Szigetvárivar.blospot.com tudományos netes naplóban a kutatók – Király Lajos–Lebedy János–Szamosközi Imre – arról is írnak, hogy a fényjátékot csak 2012-ben fedezték fel, a csepp alakú ablak évszázadokig el is volt falazva, hosszú ideig zárva is volt a dzsámi, korábban pedig magtárnak is használták.
A felfedezés után pedig vizsgálni kezdték, hogy vajon tudatosan aszimetrikusak az ablakok a dszámin.
Azt is feltételezik, hogy a Ali kalifa halálának idejével is összefüggésben van a fényjáték. A kufai mecsetben imádságát végző hadúr 661 január 24-én merénylet áldozata lett, aki különleges tiszteletnek örvend máig.
De összefüggésben lehet Kairó 1517. január 26-án történt meghódításával is, hiszen ezek után Mekka és Medina meghódolt Szulejmán szultán apja, Szelim szultán előtt.
