Tóth István, a Beremend Sport Kft. kick-box edzője rendkívül elhivatott. Mindent megtesz annak érdekében, hogy tanítványai hasonló eséllyel indulhassanak a versenyeken, mint a fővárosi sportolók. Szakmai felkészültsége, kitartása messze földön híres. Számos komoly helyezéssel büszkélkedhet: 37-szer volt felnőtt magyar bajnok, 17 világverseny érme van, háromszor világbajnoki ezüstérmes (mind három tatamis szabályrendszerben) és volt Európa-bajnok és többször ezüstérmes. Számára az jelenti a legnagyobb örömet, ha tanítványai túlszárnyalják őt eredményességben.
–Miért szeret edző lenni?
–Jó kihívásnak tartom, hogy eredményes sportoló voltam felnőtt és masters kategóriában egyaránt, és a tanulóimat még eredményesebbé tegyem, mint amilyen én voltam.
–Honnan lehet tudni, hogy egy gyerekből eredményes sportoló válhat?
–Azonnal észre lehet venni a mozgáskultúrájából, hozzáállásából, abból, hogy mennyire céltudatos. Kétféle gyerek van, az egyiket nehéz tanítani, úgy tűnik, hogy nem lesz belőle semmi, aztán valami átkattan benne és utoléri a többieket. Több ilyen is volt már, öröm volt nézni őket. És vannak, akiknek jók az adottságai, képességei és még szorgalmasak is.
–Kiket tart a legsikeresebb sportolóinak?
–Aburkó Gábort, aki full kontaktban kétszeres világbajnok, Balassa Tibort, aki egyszeres világbajnok és Hadra Bíborkát, aki szintén világbajnok lett 2022-ben.
–Mennyire más egy gyerek, illetve felnőtt hozzáállása? Könnyebben el tudják viselni a fiatalok a stresszt, feszültséget?
–A gyerekekben ugyanolyan feszültség van, mint a felnőttekben. A különbség az, hogy el tudják vonni a figyelmüket a telefonjukkal. Nem beszélgetnek egymással, nem hergelik magukat. Inkább elvonulnak zenét hallgatni, elvonatkoztatnak a helyzettől, a versenytől. Persze az sem baj, ha nem a telefonján játszik, hanem felhergeli magát. A gond akkor van, mikor nem gondolkozik, nem figyel rá, hogy a másik hogyan mozog, mert akkor az ellenfél cselekszik, és könnyen kikap.
–Hogyan épül fel egy edzés, milyen fázisai vannak?
–Az edzés bemelegítéssel, nyújtással kezdődik, aztán a kondi, technikai gyakorlatok következnek, attól függően milyen versenyre készülünk. Majd gyorsítások, robbanékonyság, a végén 25-30 perc, mikor bunyó van. Mikor a bíró azt mondja, hogy fight, azonnal élesnek kell lenni, ha bealszik, ott a pont. Természetesen versenyszituációkat is gyakorolunk.
–Edző, gyerek, szülő. Kin múlik a siker?
–Elsősorban a gyereken múlik, mert a szülő és az edző hiába próbálkozik, ha ő nem szorgalmas, nem kitartó, nem elhivatott. Ha céltudatos és a szülői háttere is jó, akkor nagy esélye van. Sajnos egyre több teher hárul a szülőkre, tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem egy olcsó sportág. Az elején elmondom, hogy most még nem kell megvenni a drága felszerelést, elég egy kesztyű és egy olyan ruha, amiért nem kár, amit feláldozhat. Ha a gyerek szeret versenyezni, akkor elmondom, hogy miket kell vállalniuk a szülőknek, és ez mit jelent anyagilag.
–Egy versenyen mennyire hozhatnak szabadon döntéseket a versenyzők?
–Megadom nekik a kellő szabadságot, mikor van akkora előnye, hogy nem fog kikapni. Ehhez persze sok verseny és rutin kell, amikor karba tehetem a kezemet, de sokszor kell nekik segíteni.
–Mennyivel nehezebb egy vidéki sportolónak komoly eredményeket elérnie?
–Kétszer-háromszor nehezebb az út számukra. Nem az edző gyengébb, hanem a lehetőségek, sokkal több versenyre tudnak eljutni a budapestiek, több eredményes versenyzőjük van, ez pedig húzza a többieket. A jó eredmény jobban ösztönöz, mint a kudarc, de persze abból is lehet tanulni.
–Mi történik a verseny után?
–Hazafelé mindig megkérdezem tőlük, hogy mit tanultak. Van, amit észrevettek, akkor azt mondom, hogy legközelebb azt a hibát ne kövessék el. Mindig kielemezzük, mit láttak ők, illetve mit láttam én. Megnézzük a videófelvételeket, mert az edzői székből mást látok, mint ők a pályán.
