A legtöbb harkányi eseményen jelen van, fotóz és mindent dokumentál, majd ezeket közkinccsé is teszi a közösségi oldalán „Szeretlek, Harkány” megjegyzéssel. De vajon ki az, aki ennyire szenvedélyesen szereti ezt a várost?
Czene Zoltán, a múlt és jelen egyik legnagyobb és legszenvedélyesebb gyűjtője. Magát történetkutatónak, internetes krónikásnak vallja. Nála minden van, régiből és újból bármi, amelyen vagy amelyben Harkány neve szerepel: kerámia, könyv, mezek, táblák, poharak, igazolványok és a sok-sok régi fotó, amelyek különös darabjai a gyűjteménynek.
Czene Zoltán 1964. június 24-én született Siklóson, a szülei a születése előtti napon költöztek Harkányba. Az általános iskola után Pécsett végezte el a szakmunkásképzőt. A katonaság után elhelyezkedett, 1978 óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik, vízvezeték-, gáz- és fűtésszerelő, hobbija pedig a harkányi relikviák, emléktárgyak gyűjtése, a város és a helyi események fotózása, illetve annak megmutatása, hogy Harkány egy csodálatos város. A szenvedélyét a város vezetése és a művelődési ház vezetése is támogatja, nemrégiben Előttünk a múlt címmel nagy érdeklődés mellett rendeztek kiállítást a gyűjteményéből, illetve annak egy töredékéből.
„A vezetőktől a takarítókig, a kis eseményektől a legnagyobb programokig és a kövektől a fákig minden és mindenki érdekel és igyekszem lefotózni. A Harkányi Fürdőfesztivált úgy éltem át, mintha a riói karnevál lett volna. Én imádok itt élni” – mondta.
Zoltán gyűjtőszenvedélyét egy, a pécsi zsibvásáron megpillantott, 1940-ből származó képeslap hozta meg. Az árusnál talált még párat, ez aztán annyira fellelkesítette, hogy később már nem csak a képeslapokat kereste, hanem bármit, ami Harkányhoz köthető. Tizenkét év alatt a gyűjteménye már legalább négyezer harkányi képeslapból és 30 ezer fotóból áll, de például a Benyovszky-szálló eredeti falépcsője, az 1900-as évek fodrászatának kellékei, a terehegyi vasútállomás és intézmények régi táblái is gazdagítják a gyűjteményét.
Már legalább 40 országból vásárolt vissza Harkány feliratú ajándéktárgyat, a fürdőt ábrázoló képeslapot, fényképeket. Nála van például egy emlékérem is, amelyet az 1845-ben, Pécsett megrendezett orvosok és természettudósok országos konferenciájára adtak ki. Az esemény akkor a Harkányba látogató orvosok miatt jelentős változást hozott a fürdő életében is, ezután háromszorozódott meg ugyanis az ide érkező vendégeinek száma.
Czene Zoltán azt mondja, ha most valaki visszamehetne az időben 100-200 évet, akkor gyorsan venne pár dolgot az „akkorból”, lefényképezné a falut és a történéseket. Ám mivel ez nem lehetséges, ezért ő úgy él, mintha 2100-as évekből csöppent volna ide: most összeszed mindent, hogy a jövőnek megmutathassa.
A múlt és jelen képeit rendszeresen megosztó „Czene Zoltán Harkány” facebook profilt egyébként már több mint kétezren követik. Nem is csoda, hiszen a város abban a szerencsés és különleges helyzetben van, hogy jelene és (főleg) múltja nem csak az itt élőket, hanem minden olyan embert érdekelhet, aki egyszer már járt itt.
Herendi Ferenc
Kép forrása: Czene Zoltán Facebook-oldala
