Hosszú évek után csütörtökön ismét megszólal a városháza harangja, ezzel tisztelegnek a városi rangra emelés előtt – tájékoztatta a TémaBarany.hu-t Riegl Gábor.
Siklós polgármestere elmondta, a pandémia miatt rendezvényt nem tudnak tartani, de 17 órakor negyvennégy harangszóval emlékeznek a 1977-es évfordulóra. Jövőre a város 45. születésnapját már nagyobb rendezvénnyel szeretnék megünnepelni, amelyre Siklós testvérvárosai is hivatalosak lesznek a helyi lakosok mellett.
A városházát 1680-ban építették romantikus stílusban, a tornyában lévő két harangot 1886-ban öntötte a pécsi születésű Ruepprecht Johann János Kristóf.
Évezredek óta lakják a környéket
A környéket már 7000 évvel ezelőtt lakták, így nem meglepő, hogy a római időkben is volt itt -igaz, katonai – település, amely a Serena nevet viselte és amelyet római út kötött össze Sopianae-val, a mai Péccsel. Siklóst, mint magyar települést, azonban majd csak 1190-ben szerepeltetik egy oklevélben. A Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak ága IV. Béla parancsára építette fel a Dráva síkságát felügyelni hivatott várat, amit viszont csak száz év múlva említenek meg Siklósi Gyula birtokaként.
Jelentős központ volt
Font Márta történész úgy fogalmaz, hogy a vár (a birtokos család lakóhelye) mellett fekvő falu az uradalom életében kiemelkedő szerepet játszott. Az uradalom központja, a „váralja” mint vásáros hely szerepelt már 1294-ben. Siklós a 14. század elejére már forgalmas vásárközpont lehetett, ami messzebbről is vonzott jobbágyokat, hogy megtelepedjenek.
A siklósi uradalom a 15. század végén a várból és a hozzá tartozó mezővárosból, illetve további 49 helységből állt.
Még pénzváltó is működött
A központ Siklós volt, valószínűleg csak heti piacokat tartottak itt, de a piac megyei vonzerővel is bírt, sőt egy idő után még pénzváltóhely is működött a mezővárosban, ami messzebbről érkező kereskedők megjelenésére utal. A becslések szerint már akkoriban 1500-2300-an is lakhattak itt.
Siklós a városi rangját 1977. április 1-én kapta vissza.
