Az Ős-Dráva Program alapkoncepciója 2004-ben született meg, mely egy komplex, természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési projekt. A 2016-ban indult fejlesztés a Dráva térségének felszíni vízrendszerére alapozottan teremti meg a hosszú távú, fenntartható fejlődés feltételeit, a Dél-dunántúli régióban elhelyezkedő Ormánságban.
A természeti értékek fenntartásához, a növényvilág változatosságának megtartásához, a tájhasználatok optimalizálásához a térségben a víz visszatartására, vagy éppen pótlására van szükség. Erre a felismerésre építve alakult ki a program koncepciója, amely szerint a térség problémáit a vízgazdálkodási rendszer átalakítására alapozva kell megoldani. A hajdanán vízzel megfelelően ellátott terület számára ismét biztosítani kell az optimális vízmennyiséget és vízelosztást.
Ezeket a célokat szolgálta a „Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva Programban” elnevezésű, nagy jelentőségű vízügyi beruházás (KEHOP-1.3.0.-15-2016-00014), melynek lebonyolítását az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma végezte. Az Aquaprofit Zrt., mint fővállalkozó feladata volt a tervezési elővizsgálatok, a tervezés megalapozását biztosító előkészítő tanulmányok elvégzése, a projektterület hidrológiai modellezése, majd a véglegesen elfogadott műszaki tartalom kivitelezése.
A fejlesztés célja egy olyan vízgazdálkodási infrastruktúra megépítése volt, amely megteremti a komplex program ráépülő további elemeinek megvalósítását, ezek közül is elsősorban a tájhasználat-váltás lehetőségét. Ennek egyik alapvető célkitűzése volt, hogy növeljük a táj vízpuffer kapacitását, hogy ezáltal növekedjen a tájban visszatartott víz mennyisége. Minél több vizet tudunk ugyanis megtartani (és azt helyben körforgásban tartani), annál életgazdagabbá tehető a táj, illetve minél kevesebb a víz, annál inkább kiszorul az élet a tájból. Ez az összefüggés igaz a természeti környezet – és hosszabb távon – a helyi társadalom és gazdaság szempontjából is.
A vízkormányzási rendszer tervezésének kitüntetett célja az volt, hogy az adott terület hét elkülönülő vízrendszerét összekapcsolja, ezzel is szolgálva a terület vízigényalapú, egyenletesebb vízelosztását. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem mesterséges tározóterekben, csatornamedrekben tartják vissza a vizet, hanem a táj számos elemében, beleértve a természetes, mély fekvésű területeken, a talajban, a növényzetben. Amennyiben nő a tájban visszatartott víz mennyisége, ezáltal javulnak a mikroklimatikus körülmények, azzal pedig a megmaradó szántók esetében is jelentős mértékben javulhatnak a gazdálkodás feltételei. A helyi civil- és gazdatársadalom számára pedig e fejlesztés azért is volt fontos, mert így a térség vízháztartása kiegyenlítettebbé, kiszámíthatóbbá tehető. Ez mind a mezőgazdaság, mind a települések élete, mind pedig a természeti környezet szempontjából kedvező lépés.
Az okszerű tájhasználat, illetve a táj eredeti adottságaihoz igazodó vízgazdálkodás megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges volt a terület vízrendszerének átalakítása, fejlesztése, önálló vízgazdálkodási egységként való üzemeltetése, amelynek infrastruktúrájának megteremtése a beruházás során megvalósult. A térség vízgyűjtő-gazdálkodási terve felszín alatti víztestekre vonatkozó célkitűzései között szerepelt többek között a felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának javítása. Az Ős-Dráva Program a tervezett víztározásokkal közvetett módon utánpótlást biztosít a felszín alatti vizek számára a beszivárgás révén, így valamelyest hozzájárul a felszín alatti vizek mennyiségének növeléséhez.
Az Ős-Dráva vízgazdálkodási fejlesztés az EU-s stratégiákkal és irányelvekkel (Víz Keretirányelv) összhangban felépített Kvassay Jenő Terv és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései közül többet is megvalósított. Ezek közé tartozik a helyi meder- és területi vízvisszatartások lehetőségeinek megteremtése vizes élőhelyek, morotvák, holtágak vízutánpótlásával, medertározás, erdészeti tározók kialakításával. Cél a térségi vízátvezetés volt a vízhiányos területekre a drávai vízkivétel kiépítésével, vízpótló főágak kialakításával, vízkormányzó műtárgyak építésével, a csatornahálózatok összekapcsolásával. Megvalósult továbbá a vízszolgáltatási rendszerek felülvizsgálata, indokolt esetben azok felújítása, átalakítása, fejlesztése, újak építése a meglévő csatornahálózat rehabilitációjával, a csatornák medrének helyreállításával és bővítésével, a szükséges vízpótlást biztosító új csatornaszakaszok megépítésével.
A projektterület a Dráva-menti síkság, a Dráva-sík és a Fekete-víz síkja. A projekt területe Baranya megye déli, délnyugati, valamint Somogy megye délkeleti részét foglalta magába, amely négy járás (a Barcsi, a Sellyei, a Siklósi és a Szigetvári járás) negyvenöt települését érinti, összesen 572,14 négyzetkilométer, azaz 57 214 hektár.
Az országosan kiemelt beruházás eredményei közé tartozik az elválasztott vízrendszerek összekötése, rehabilitációja, közel 20 km új vízfolyás meder kiépítése, nyomócső létesítése, mintegy 100 kilométer meglévő vízfolyás mederrendezése, két mellékág revitalizációja. Fontos vízkormányzási műtárgyak épültek, illetve kerültek felújításra. Több mint 60 új műtárgy épült, 30 meglévő műtárgy újult meg, valamint szivattyús vízkivételi mű létesült. A vízvisszatartás érdekében megteremtették a medertározás feltételeit a vízfolyásokban, tározó tereket alakítottak ki, morotvákba és erdészeti területekre akár több millió köbméternyi vizet vezethetnek ki. A program részeként egy fotovoltaikus naperőműpark is telepítésre került, integrált monitoring hálózatot alakítottak ki, vízrajzi mérőállomásokat és komplex üzemirányítási rendszert telepítettek.
Mindezek megvalósulásával a táj változatosabbá válik, a gazdálkodásban megnőhet az erdők, a rétek, kertek, gyümölcsösök szerepe, vonzóbbá válik a térség a turizmus számára, ezáltal megnő a hátrányos helyzetű ormánsági lakosság jövedelemteremtő vállalkozási lehetősége is.
(x)
Fotók: Aquaprofit Zrt.
