Kezdőlap Kultúra Arrébb húznád...

Arrébb húznád a házad? 150 éve már ilyen házakat építettek Baranyában!

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hamarosan felújítják Kisdobszán azt a talpas házat, amely még a 19. század építészeti technológiájával készült. Németh Tamás építész, aki az újjáépítést végzi majd, mesélt lapunknak arról, miért is különlegesek ezek a házak.

Miért különlegesek ezek az épületek?

Jól látható a talpgerenda, a vályog fal és a szerkezet

-A talpas házak szerkezeti kialakításuk miatt különlegesek, mint ahogy a nevében is benne van, ezek fa talpgerendán álló házak, melyekre faoszlopokat állítottak, ez tartotta a tetőzetet is, közüket pedig vályogfallal töltötték ki. Tájegységenként eltérő a vályogozás technikája, a kisdobszai talpas ház például akác cölöpös tapasztással készült.

Mikorra tehető és mi lehet az oka az építészeti mód megjelenésének?

-A talpas ház megjelenése a 19.század közepére tehető. Több okból is szükség volt ennek a technológiának a használatára. Egyrészt, ebben az időszakban nem voltak szabályozva a vizeink, például a Dráva, és így sűrűn voltak áradások. Mivel ezek a házak fix talpon álltak, így az épületeket arrébb tudták húzni szükség esetén. Kisdobszán valószínű azért tértek át erre az építészeti módra, mert a boronafalú faházakhoz képest jóval olcsóbb a kivitelezése, ugyanis kevesebb faanyag kell hozzá. Másik előnye még, hogy nem kellett az elkészítésükhöz szakember, a lakosok is meg tudták maguknak építeni.

Sellyei talpasház

Hol és mennyi talpas ház található ma Magyarországon?

Főként Nyugat- és Dél-Dunántúlon találkozhatunk velük. Sajnos nagyon kevés van már belőlük, körülbelül 50 darab, amelyből 20 van felújított állapotban. Régiónkban a legismertebb a sellyei talpas ház, amely a Kiss Géza Múzeum udvarán tekinthető meg. A környéken Nagydobszán és Magyarlukafán is van ilyen szerkezetű épület.

Mi jellemzi ezeket az épületeket?

Konyha rész kemencével

-Lakóházként funkcionáltak, jellemzően tartozott hozzájuk góré, istálló és pajta. A melléképületek is talpon helyezkedtek el, ám falazatuk deszka volt, nem vályog. Jellemzően tornácos háromosztatú házak voltak, kamrából, szobából és nyitott konyhából álltak. A Kisdobszán található talpas ház különlegessége, hogy valamikor a 19. század végén kis átalakításon eshetett át. A tervek szerint marad a jelenlegi kialakítása, nem lesz háromosztatúvá alakítva.

Faragott tartóoszlop

Milyen felújításon fog átesni a kisdobszai talpas ház?

-Valószínű két ütemben lesz felújítva az épület. Az első ütemben teljesen vissza lesz bontva, majd újjá lesz építve a 19.századi technológiával. Természetesen a még használható részeket visszaépítjük, de a tönkrement elemeket a régi keresztmetszetekkel de új szerkezetekkel fogjuk megépíteni. A vályog falazat miatt csak villamos áram lesz bevezetve, hogy hagyományőrző kézműves foglalkozásokat lehessen majd bent tartani. A vizes blokkok kialakítása nem adna korhű képet, így azok valószínűleg a 2. ütemben a melléképületben kapnak majd helyet. Az első ütem után a talpas ház akár kiállítás helyszínéül is szolgálhat majd.

Miért egyedi a kisdobszai épület?

-A ház különlegessége, hogy az átalakításból adódóan van egy teljesen zárt füstös konyha rész kemencékkel, melyek nagyon jó állapotban vannak, és a füstelvezetés is meg van oldva kéménnyel. Természetesen a kemencéket is meghagyjuk és felújítjuk korhű technológiával.

Miben tér el egy ilyen szerkezetű ház felújítása a mai technológiáktól?

-Költségvetésben ezeknek a házaknak a felújítása jóval olcsóbb, ugyanis sok helyben megtalálható természetes anyag szükséges hozzá, ezzel szemben a munka része annál időigényesebb. A falak sározása, meszelése akár egy külön program is lehetne a falu közösségének, ugyanis a tapasztást bárki meg tudja csinálni. Bepillantást lehet nyerni ezzel a 19. századi építészet szépségeibe.

A község megvehette

A Magyar Falu Program keretében Kisdobsza megvásárolhatta azt a műemlék jellegű elhagyott ingatlant, amely a felújítás után emléket állít majd a régmúlt építészeti módjának – ezt Nagy Csaba parlamenti képviselő jelentette be. A talpas házat a tervek szerint önellátó gazdálkodásra jellemző eszközökkel fogják berendezni, valamint kézműves tevékenységek (agyagozás, kovácsolás, szövés) végzését szeretnék majd ott bemutatni főként a gyermekeknek, de idegenforgalmi látványosságnak is szánja a település.