Kezdőlap Interjú Tinédzserként...

Tinédzserként lépett fel a testvérvárosban Siklóst képviselve!

Mindenkivel előfordult már, hogy örökre megmaradt benne egy dallam, melyet nem tudott kiverni a fejéből. Szávuly Anna hangja olyan, mint ezek a számok, egyedi, felismerhető. Óvodás kora óta énekel népdalokat, s bár nem ezt a pályát választja, hobbiként folytatni szeretné, egyedül és együttesben egyaránt. Nemrég Siklós városát képviselte Feldbachban, ami hatalmas megtiszteltetés volt számára. Tanul, éli a tinédzserek életét, és örömmel várja, mikor csörren meg a telefonja, hogy fellépni hívják.

Ki fedezte fel a tehetségedet?

– Az óvodában kezdődött az egész, az óvó néni vette észre. Nekem pedig tetszett, hogy szerepelhetek, mindig jó érzéssel töltött el, hogy énekelhetek.

Mi az, ami erőt adott, hogy ennyi éven keresztül kitartsál?

– Az általános iskolában a tanító nénim segített ebben, ott kezdődött, hogy többször felléptem, versenyeken indultam Akkor már éreztem, hogy érdemes csinálnom, mert tehetséges vagyok. Elsősként nem népdalt, hanem a „De nehéz az iskolatáska” című dalt énekeltem el nagyobb közönség előtt. Sokáig nem izgultam, ezt csak később, felső tagozatos koromban kezdtem el érezni.

Mit szóltak az osztálytársak, családod?

– Ők mindig támogattak ebben, főleg a családom! Az osztálytársaim pedig folyton mondogatták, hogy juj, de izgulunk érted, ügyes vagy! Az első nagy eredményem egy országos versenyen született, ahol ezüst minősítést kaptam.

Melyek a kedvenc dalaid?

– Nincs kedvenc népdalom, a komolyabb mondanivalójú dalokat szeretem, amelyek lassabbak és mély gondolatok vannak bennük. Nagyon fontos, hogy ápoljuk a hagyományokat. Én megtaláltam magam a népdalokban, szabadnak érzem magam éneklés közben, kiadhatom magamból, amit belül érzek. A hangom is idomult hozzájuk, mert amikor próbáltam pop számokat énekelni, érezhető volt, hogy népdalos hangom van!

Művészlélek vagy?

– Változó, mert rajzolni például nem szeretek, picit jobban a humán tárgyak felé húzok. Ennek ellenére a Pécsi Tudományegyetemre szeretnék jelentkezni Pénzügyi és Számvitel szakra. Hetedikben volt egy oktatóm, ő segített énektanárt találni. Így kerültem Pécsre, a Liszt Ferenc Zeneiskolába. Minden héten szerdánként jártam énekelni, egy-egy alkalom másfél órán keresztül tartott. Régen gondoltam arra is, hogy a Kodály Gimnáziumba megyek ének szakra, de aztán átgondoltam, és inkább csak hobbi szinten szeretném megtartani.

Együttesben is énekelsz! Mennyiben más, mint szólóban?

– Együttesben is énekelek, a Gerlice Énekegyüttessel. Az énektanár útján találkoztam ezekkel a lányokkal, akik szintén Pécsre jártak gyakorolni. A legutóbbi nagy eredményünk, hogy a Kárpát-medencei versenyen különdíjat kaptunk. Az együttesben nem izgulok annyira, sokkal felszabadultabb vagyok!

Nemrég Feldbachban Siklós várost képviselted szólistaként a testvér településünkön! Hogyan jött a felkérés? Mit gondoltál először?

– Mojzes Tamás alplgármester keresett meg azzal, hogy szeretnék, ha én képviselném a várost. Meglepődtem és nagyon örültem, hogy rám gondoltak, és annak is, hogy egy ilyen nagy eseményen részt vehetek. Születésem óta itt lakom, szeretem a várost. Mióta énekelek és felkérnek rendezvényekre, mindig nagyon örülök neki! Sok jelent számomra! Erőt ad!