Kezdőlap Interjú Sárkányos lov...

Sárkányos lovagok szelik a siklósi vidéket

Olyan korban élünk, amelyben a gyorsaság, a modern eszközök és a trendek fontosak. Szabó Gergő mégis minden szabadidejét azzal tölti, hogy a lehető legjobban megismerje a késő középkor világát, az akkor használt fegyvereket, technikákat, ruhákat. Olvas, tanulmányoz, előad, programokat szervez, de nem csak a saját örömére teszi mindezt. Szeretné, ha minél többen megismernék a középkort. Ezért is alapították meg a Siklósi Sárkányos Lovagrendet.

Mi volt az a kiváltó ok, ami felébresztette benned a vágyat, hogy a középkorral, lovagokkal kezdjél el foglalkozni?

-Már gyermekkoromban megszerettem a középkort, amiből egy „felnőttkori gyerekkor” lett, ha lehet ezt így mondani. Magával a katonaléttel tizenhét éve foglalkozom, ahogyan a csapat többi tagja is. Hivatalosan 2009 óta létezik az egyesületünk, és van egy lovas szakosztályunk is, Puskás Zoltán vezetésével. Szénás-Máthé Tamás volt az, aki elkezdte összeszedni az embereket, íjászkodtunk, aztán jött a kardvívás, és végül ő alapította meg a csapatot.

Hogyan fejlődtetek? Annak alapján, hogy mire volt igényeteket, vagy mi után tudtatok jobban kutatni?

-Mindig arra törekedtünk, hogy naprakészek legyünk. Rengeteg kutatómunkát kell végezni, így sok magyar és idegen nyelvű szakanyagunk, vívókódexek, kéziratok vannak sátrakról, ruhákról, amelyeket folyamatosan tanulmányozunk. Bár rajzokkal, dokumentációkkal leírják a fegyvereket és azok hatékonyságát is, de javarészt német vagy olasz nyelven íródtak, ezért le kell azokat fordítani. Ezek alapján rekonstruáljuk a harcászatot is. Emellett kísérleti régészettel is foglalkozunk, amelynek része az anyagvizsgálat: milyen vastag volt, mire használhatták, hányféle dologra volt alkalmas. A polgári, zsoldos vagy földbirtokos viselet más és más anyagból készült. Ennek is mindig utána kell nézni! A mi viseleteink is azokból az anyagokból – így száz százalékos gyapjúból – vannak, és törekszünk arra, hogy kézi varrással készüljenek.

A gyakorlatban is kipróbáljátok ezeket a korabeli leírások alapján rekonstruált eszközöket?

-Nyáron, amikor kint vagyunk és magunknak kell az ebédet vagy vacsorát elkészíteni, akkor jöhetnek elő azok a dolgok, hiányosságok, amelyekre figyelnünk kell. Ekkor derül ki, mi az, amit még be kell szereznünk.

Anyagilag nem megterhelő számotokra a rengeteg autentikus ruha, fegyver elkészíttetése? Mennyi szabadidőtöket emészti ez fel?

-Nem egy olcsó dolog, és természetesen időigényes is. Bár mindannyiunk életében hobbiként, de nagyon komoly hobbiként van jelen, már sokkal több munka, fejlesztés és kutatás kíséri, mint a kezdetekkor. Mindig van hova fejlődni! Foglalkozunk a késő középkor kutatásával, ami sok szabadidőnket emészti fel, de egy-egy nívós rendezvényre való meghívás kárpótol minket minden fáradságért. Lehet mondani, hogy ez már egy életfilozófia, azzá vált az elmúlt tizenhét évben. Azért csináljuk, mert szeretjük, szeretnénk továbbfejlődni, és érdekel minket ez az időszak. Elmélyedni benne, minél jobban megismerni. Magyarország a késő középkorban jelentős nagyhatalom volt, sajnos a tananyagokban nem helyeznek erre kellő hangsúlyt. Elég csak arra gondolni, hogy mennyi hadjáratot indítottunk! Siklósiak vagyunk, és számos jelentős történelmi esemény köthető ide, mint például Luxemburgi Zsigmond házi őrizete a várban, vagy, hogy Siklós a nádor városa volt, kézenfekvő volt számunkra, hogy ezzel a korszakkal szeretnénk foglalkozni. A 15. század volt a lemezvértek aranykora. Mindezek mellett csapatunk lovasa, Vajda Márk foglalkozik a nehézlovassággal, és elindult Magyarországon egyedüliként egy késő középkori lovas rekonstrukciója.

Nemzetközi szintre kitekintve, hol jártatok a Lovagrenddel?

-Mivel külföldön nagyobb hagyománya van ennek, mint nálunk, már rengeteg helyen voltunk: Csehországban, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, de hazánk nagyobb rendezvényein is lehet velünk találkozni. Ezeken a találkozókon egy valós történelmi csatát mutatunk be, az akkori feljegyzések alapján. Volt, hogy két-, sőt ötezer páncélos volt a „csatatéren”, ami zenei aláfestéssel nagyon látványos tud lenni. Idén lett volna egy román, egy litván és egy németországi rendezvény, ami a járvány miatt sajnos elmaradt. Reméljük, hamarosan újra „a lovak közé csaphatunk”.