Tizenhárom év után ismét, mindkét fél számára gyümölcsöző, aktív testvérvárosi kapcsolatot szeretnének kialakítani Siklós város vezetői Feldbach településsel. Riegl Gábor polgármester kiemelte, hogy nagyon sokat lehet egymástól tanulni, hasznos információkhoz jutni, követni a példát, miközben a helyi sajátosságot is maximálisan figyelembe kell venni Jó gyakorlat, tapasztalatcsere, folyamatos kommunikáció – ezek a gondolatok többször megjelentek az interjú során. A polgármester eredményesnek nevezte feldbachi látogatásukat, és örömét fejezte ki, hogy az osztrák kisváros vezetője szóban már elfogadta az augusztusi rendezvényre szóló meghívását.
–Miért fontosak egy város életében a testvérvárosi kapcsolatok?
-Általánosságban elmondható, hogy a testvérvárosi kapcsolatok során olyan településekkel igyekszünk együttműködni, akik hasonló kulturális háttérrel, épített környezettel, lakosság számmal rendelkeznek. Hogy párhuzamot lehessen vonni a két város között. Feldbach vonatkozásában is így van ez, nagyon sok dolog tanulható, átültethető. Természetesen mi is vittünk olyan ötleteket a testvér településünkre, melyeket egy kis átgondolással hasznosítani tudnak. Az elmúlt években sajnos nem tudtuk fizikálisan megélni ezeket, nem tudtunk találkozni. Egy harminc éves múltra visszatekintő testvérvárosi kapcsolatról beszélünk, amelynél közel tizenhárom éven keresztül nem találkoztak a települések. Ebből a szempontból is nagy felelősség hárul ránk, hogy ezt fenntartsuk. Személyesen nagyon sok dolgot meg tudunk osztani egymással így volt ez most is. Mindig azt szoktam mondani, hogy fiatal polgármesterként tanulni megyek a rutinosabb vezetőkhöz, ez most kifejezetten igaz volt, hiszen egy olyan térségbe mentünk, ahol nagyon komoly fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt időszakban. Fontos, hogy térben közel legyünk egymáshoz, és operatív szinten is tudjunk beszélgetni: mi az, ami átültethető. Találkozni kell, mert most is azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok idő volt ez a tizenhárom év. Óriásit változtak a dolgok, és voltak olyan stratégiai irányok, melyekről jobb lett volna, ha előbb tudunk.
–Tizenhárom év után ki kezdeményezte a kapcsolat felvételt? Ki nyitott a másik felé?
-Majdnem, hogy közös kezdeményezés volt. Nem árulok el újdonságot, ha azt mondom, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat újragondoltuk. Ennek első lépcsőfoka a Siklós 45 rendezvénysorozat volt, melyen jelen voltak horvát barátaink. Donji Miholjacról beszélünk, a jövőben szeretnénk a város születéséhez kötődően, azt továbbgondolva egy testvérvárosi napot is tartani. Ennek kapcsán kerestük meg a feldbachiakat, akik rögtön jelezték, hogy saját fesztiváljukon nagyon szívesen fogadnának minket. Augusztusban, a Várfesztiválon szeretném a polgármester urat köszönteni, és előkészítjük majd a 2023-as 46-dik születésnapon történő jelenlétüket. Egy kulturális csoport is érkezni fog tőlük. Összegezve: mi nyitottunk, de azonnal nyitott fülekre találtunk.
–Említette, hogy a kapcsolatot folyamatosan felszínen kell tartani! Mit jelent ez pontosan? Milyen gyakori lesz az eszmecsere, kommunikáció?
-Vannak olyan testvértelepüléseink, akik fizikálisan is közelebb vannak hozzánk, velük természetesen gyakrabban találkozunk, és vannak olyanok, akikkel szeretnénk szorosabbra fűzni ezt. Romániában Nagyenyed, és Szlovákiában, Olaszországban is van testvértelepülésünk. Nyilvánvalóan a távolság alapvetően meghatározza, hogy milyen gyakran tudunk személyesen találkozni egymással. E-mailen és telefonon keresztül évente három-négy alkalommal beszélnünk kell, a szakmai anyagokat elküldeni, folyamatosan fenn kell tartanunk a kapcsolatot, hogy élő maradhasson. Évente, kétévente pedig találkoznunk kell. Egy másfél órás személyes beszélgetés során, sokkal kötetlenebbül és hatékonyabban tudjuk ezt megoldani. Az öt meglévő hivatalos kapcsolatunkat szeretnénk eggyel bővíteni, júniusban Szerbiában egy ötezer fős településsel, akikkel kultúrában, fürdőben és borászatban vannak kapcsolódási pontjaink.
–Kik vettek részt a mostani feldbachi delegációban?
-Fontosnak tartom kiemelni, hogy a városvezetésen, a képviselő-testületen kívül, vannak olyan szereplők, akik nagyban tudják segíteni ezeket az operatív munkákat. Ők a nemzetiségi önkormányzatok, fontos, hogy mindig ott legyenek velünk. Feldbachban két fővel képviseltették magukat. Így lesz ez a mostani szerbiai látogatásunknál is. Ez több szempontból is fontos, egyrészt a kommunikáció miatt, másrészt vannak olyan, a helyi nemzetiség szempontjából meghatározó, fontos témák, melyekről ők is szeretnének beszélni, megvitatni. Kapcsolatot épít a helyi önkormányzat és a nemzetiségi között, és azt mutatják, hogy a nemzetiségi önkormányzatok is aktívak.
–Ha jó gyakorlat terén említeni kellene egy-két példát Feldbach kapcsán, melyek lennének ezek?
-Kettő is lenne: a helyi termékek népszerűsítése a turisztikai megállópontokon, illetve az erre épülő turisztikai csomagok népszerűsítése. Nagyon jó gondolatokat adtak át e téren nekünk, melyeket tudunk hasznosítani. Az infrastruktúra fejlesztésében is előttünk járnak, ezt, a gazdaságosságot figyelembe véve, ildomos lenne átvennünk. Amit mi vittünk, az a gazdasághoz kötődik. Mindenki igyekszik felkészülni arra, hogy az árnövekedések miatt ellátási problémák adódhatnak, és önellátóvá kell válnia a városnak. A közvilágításon túl, vízellátási problémákra kell felkészülni, a vízbázis és a vizek helyben tartására. Ebben vannak jó gyakorlataink. Az oktatás területén is találtunk kapcsolódási pontokat.
