Nem most, nem ebben az évben, valószínűleg nem is ebben az évtizedben, de Boda földrajzi adottságai hosszú távon közvetve kiutat jelenthetnek az energiaválságból. Novemberig szeizmikus méréseket végeznek a térségben.
A Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás (NYMTIT) tartott szakmai fórumot a minap, amelyet immár lassan két évtizede évente megrendeznek. A társulás elnöke, a bodai polgármester Kovács Győző, nem véletlenül, hiszen ennek a községnek a környezetében és főként alatta kutatnak az után, hogy a paksi elhasznált fűtőelemeket a föld alatt, biztonsággal el lehessen helyezni, ez pedig a kulcsa annak, hogy hazánk energetikai szempontból függetlenítse magát.
A biztonság az első
Nagy Csaba, a térség parlamenti képviselője is részt vett a fórumon, amin a kutatók bemutatták a Bodai Agyagkő Formáció földtani kutatásának új eredményeit, valamint szó volt többek között a 3D szeizmikus mérésekről, közvélemény-kutatási eredményekről és a jövőbeni tervekről.
Mint közölte, „a több évtizedes kutatómunkát követően, további évtizedek alapos, megfontolt, szakmai munkája fog következni a lakosság tájékoztatásával és bevonásával. A legfontosabb számunkra az emberek egészsége, biztonsága és környezete, ennek érdekében folytatjuk munkánkat!”
Stabil ez a formáció
A RHK Kft. kutatásai szerint a bodai agyagkő vízzáró képessége kiváló, így biztonságos környezetet nyújthat a radioaktív hulladékok 500 és 1000 m közötti mélységben tervezett tárolója számára. Azonban a kőzetben előfordulhatnak olyan töredezett zónák, amelyek lehetővé teszik a felszín alatti vizek áramlását. Ezért a telephely megfelelőségének igazolásához mélyfúrásokra és az azokban végzett helyszíni vizsgálatokra van szükség. A agyagkővel kapcsolatos fúrások eddig megerősítették, hogy van ahol több mint 1300 méter mélységben és azon túl is megtalálható, másutt 850 méternél lett „vége” stabil formációnak. A szakemberek nagyon fontosnak tartják, az adott terület felszín alatti vizeit, mozgásait feltérképezzék, a szivárgási viszonyokat körültekintően megoldják.
A terület meglehetősen stabil, a korábbi kutatások alapján a bükkösdi kőbányából egy sztyeppei mamut állkapocstöredékei kerültek elő, amelyek bizonyosan idősebbek 260 ezer évnél. Ez a lelet is a terület stabilitását, lassú felszínfejlődését támasztja alá – közölte az RHK kft.
Rezgések rajzolják meg a térképet
Hosszas előkészítés után, júliusban megkezdődött a térség nagyfelbontású 3D szeizmikus mérése is, amelynek célja a terület földtani szerkezetének pontosítása 49 négyzet kilométernyi területen. A nagy szabású terepi munka során mesterségesen kis energiájú rezgéseket gerjesztenek, amelyek a Föld mélyebb rétegeiről különbözően verődnek vissza. A visszaverődő rezgéseket a föld felszínén elhelyezett érzékelők mérik, a jeleket digitális adatokká alakítják át, amelyek egy térbeli képet rajzolnak ki a Föld geológiai szerkezetéről, a mélyebb rétegekről és az esetleges törészónákról.
A méréseket szeptembertől novemberig végzik, amelyek befejezése után a kivitelező gondoskodik a területen elhelyezett eszközök összeszedéséről.
Évtizedek alatt dől el a kérdés
A vizsgálatok eddig azonban semmilyen olyan eredményt nem hoztak, ami eldönthetné, hogy a beruházást meg kell valósítani, vagy el kellene vetni.
Az Országos Atomenergia Hivatal korábbi közlése szerint 2032-ben lehet az újabb mérföldkő, akkor történhet meg az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása a további előkészítő tevékenységek megkezdéséhez. A telepítési engedély birtokában egy felszín alatti kutatólaboratóriumot kell üzemeltetni (a jelenlegi ütemezés szerint a 2050-es évekig) a részletesebb vizsgálatok elvégzéséhez. Az alkalmasságot igazoló kutatási eredmények, az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása, valamint a felszín alatti kutatólaboratórium által szolgáltatott megfelelő eredmények alapján kezdődhet csak el a létesítésre vonatkozó engedélyezési eljárás, a 2050-es években.
