Kezdőlap Egészség Legalább a gy...

Legalább a gyermekeink miatt oltassuk be magunkat

Képiró Miklóssal és feleségével, Várkuti Boglárkával már nem először találkoznak oldalunkon az olvasók. A házaspár az ELTE-n folytatott molekuláris biológiai tanulmányok után gyógyszerkutatással, jelenleg pedig a mesterséges intelligencia tudományon kívüli felhasználásával foglalkozik. A vírusok és az oltások működése nem ismeretlen terület számukra, ezért nem is volt kérdés az oltás beadatása számukra. A Covid-19 vírusról, a vakcinák fontosságáról és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekről beszélgettünk.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a vírus terjedését csak az oltással tudjuk megakadályozni, ezért is fontos, hogy kérjük. Ezen túl ti személyesen miért tartjátok még létfontosságúnak?

K.Miklós: Először is az a fontos, hogy kialakuljon a vírussal szemben egy nyájimmunitás. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vírus azért nem tud terjedni, mert az emberek jelentős része immunis: vagy mert be van oltva, vagy mert már átesett a betegségen. Ez csak akkor fog bekövetkezni, ha az immunis emberek száma elér egy küszöbértéket, ehhez pedig oltások kellenek. Az oltás felvétele azért lényeges és egyben nehéz kérdés, s talán nem is feltétlenül egyéni döntés, mert vannak olyanok, akiket nem lehet beoltani. Itt vannak például bizonyos betegségekben szenvedők és a gyermekeink. Őket még nem lehet beoltani. Az ő védelmük jelenleg csakis a  felnőttek oltásával  oldható meg. Én személy szerint ezért is tartom fontosnak, hogy aki még vacilál, vegye fel az oltást.

Bár alapvetően a gyerekekre nem veszélyes ez a vírus, bizonyos százalékukra azonban igen. Számos hírcsatornában lehet arról hallani, hogy kisgyerekek is kerülnek intenzívre, van már gyermek Covid, de még Poszt-Covid osztály is a Heim Pál kórházban, és sajnos halálos esetek is előfordultak.

V.Boglárka: Én is azt mondom, hogy ha valaki magát nem is akarja védeni, legalább a gyerekekre gondoljon. Több súlyos lefolyású vagy halálos kimenetelű betegség ellen kapunk oltást gyermekkorunkban, amikkel kapcsolatban soha nem néztük meg, hogy hol gyártják vagy hány százalékos a hatékonyságuk. A mostani vakcinák között persze van ma már újabb technológiájú, van régebbi is, de a lényeg, hogy mindegyik ugyanazt a célt éri el: közel 100 százalékban megvéd a súlyos lefolyástól (intenzív osztály, halál).

K. Miklós: Az oltások esetében azt se felejtsük el, hogy itt több száz éves tapasztalatról van szó. Az első oltásokat az 1790-es évek végén kezdték el alkalmazni a himlő ellen, ami a teljes kiirtásáig több száz millió ember halálát okozta. Fekete himlő jelenleg csak laboratóriumban van. Nemrég például olvastam egy tanulmányt a TBC-ről, hogy bizonyos becslések szerint az egész világon, akár 1-2 milliárd ember is látens hordozója lehet a betegségnek, de ez nem okoz problémát, mert megkaptuk a vakcinát.

V. Boglárka: Vagy el fog tűnni ez a vírus vagy mondjuk megszelídül és évente, esetleg pár évente kell majd oltania magát az embernek, de akkora már egy teljesen ismert és kordában tartott betegség lesz. A cél, hogy eljussunk oda, hogy ez ne legyen gond a mindennapokban.

A rengeteg információ és megbetegedés ellenére mégis számtalan ember gondolja azt, hogy az egész kitaláció, egyszóval vírustagadó. Szerintetek ez miből eredhet, mi lehet ennek az oka?

K. Miklós: Ha belegondolunk, a járványok szempontjából nagyon jó világban éltünk. A fejlett országokban lényegében nem volt olyan fertőző betegség, ami halálos járványokat okozott volna. Az emberek ezzel a problémával nem találkoztak. Pontosan azért, mert az oltási programok, ami Magyarországon például kifejezetten jó, ezeket a megbetegedéseket felszámolták. Az emberek egész egyszerűen elfelejtették, hogy milyen lehetett régen az, akár nagymamáink vagy édesanyáink idején, amikor a családok jelentős részében meghalt egy gyermek TBC-ben, szamárköhögésben, kanyaróban, torokgyíkban, gyermekbénulásban, és így tovább. Tehát ez az oltásellenesség egyik komponense.

A másik, amikor próbálunk magyarázatot találni arra, amire egyébként nem tudunk, hogy például miért lesz a gyermekem autista. Itt gondolok arra, hogy megjelent egyszer egy hazugságra alapuló cikk, ami összefüggésbe hozta az MMR oltást az autizmus kialakulásával. Annak ellenére, hogy azóta kiderült, hogy a cikk finoman szólva is hazugság, mert a szerző szándékosan torzította benne az adatokat, hogy az jöjjön ki, amit ő akar, elindult egy oltásellenes mozgalom, ami nem fog csak úgy megszűnni.

Véleményem szerint a harmadik és egyben legfőbb oka az oltásellenességnek, hogy bizony rengeteg pénz van benne. Itt arra gondolok, hogy a különböző elméleteket gyártó oldalak rengeteg kattintást generálnak a különböző közösségi felületeken, ami viszont több reklámidőt és egyben sok-sok pénzt jelent. Arról se feledkezzünk meg, hogy ezek a nagy oltásellenes szószólók általában mind árulnak valamit: egy “szuper” vitamint, ami tuti megvéd minden ellen, vagy egy könyvet, amit ha elolvasunk semmi sem fog rajtunk.  

Tehát egy nagyon sok összetevője van az oltásellenességnek, de jelenleg az egyik legkártékonyabb dolog a világon.

A rengeteg téves gondolat közül én egyet emelnék ki és szeretném tőletek megkérdezni. Elsősorban az új típusú vakcinák esetében (Pfizer-BionTech, Moderna)  – bár néha mindegyiknél – gyakori az a vélekedés, hogy az oltás által bevitt molekula bejut a DNS-be, de még az örökítő anyagba is, így akik például gyermekvállalás előtt állnak elzárkóznak tőle. Mi igaz ebből?

K. Miklós: az említett vakcinák úgynevezett mRNS-en alapúló oltások. Az angol messenger szóból eredő mRNS egy hírvivő molekula, ami a sejtmagban lévő DNS-ről elviszi az információt a sejtplazmába, ahol a fehérjék ez alapján az információ alapján készülnek el. Olyan, mintha a sejtmag emaileket küldözgetne a sejtplazmának, hogy ezt meg ezt kellene így és így megcsinálni. Fontos, hogy ez az mRNS a sejtplazmából nem tud visszajutni a sejtmagba, tehát ha a sejtmag kap a sejtplazmától egy ilyen “email-t”, akkor azt lepattintja, mert azt mondja, hogy ez spam. Tehát az oltással bejuttatott mRNS sem tud bejutni a sejtmagba, nem tudja befolyásolni a DNS-t. Ráadásul ennek a hírvivő molekulának az úgynevezett félélet-ideje humán sejtek esetén, pár óra. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a beadott mRNS vakcina egy-két napon belül teljesen eltűnik a szervezetünkből.

Kiemelném továbbá, hogy az oltással bejuttatott mRNS csak a beadás helyén, tehát a karunkban jut be a környező sejtekbe. Ettől az ivarsejtek termelése fizikálisan is messze van.Szóval én mindenkit megnyugtatnék, hogy az mRNS vakcinák nem befolyásolják sem a DNS-t, sem az ivarsejteket.

Személy szerint ti melyik médiacsatornát ajánlanátok azoknak, akik hiteles válaszokat szeretnének kapni a kérdéseikre?

V.Boglárka: A Facebook-on található KOVIDők-et mindenképpen ajánljuk. Dr. Kintses Bálint biológus – volt kollégánk – és  Dr. Horváth Péter informatikus készítik a blogot, mindenféle hasznos információról a Covidról. Többek között kerekasztal-beszélgetéseket folytatnak szakemberekkel, és közérthető módon magyarázzák el az aktuálisan a médiában, közösségi médiában leginkább felmerülő kérdéseket.

K. Miklós: Végezetül még egy dolgot nem szabad elfelejteni: a betegség hosszú távú hatásait, ezzel kapcsolatban jelenleg is sok a kérdőjel, és egyelőre nem túl rózsás a helyzet. És ez nem csak a felnőtteket, hanem valamilyen százalékban a gyerekeket is érinti. Semmi nem védi őket, csak mi. Így ha más miatt nem is, de legalább a gyermekeink miatt oltassuk be magunkat.