Kezdőlap Egészség A Márki-Zay-f...

A Márki-Zay-féle baloldal kivéreztetheti a baranyai kiskórházakat

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Bár igyekeznek a választókat megnyugtatni, a szocialista és liberális pártokból kinőtt baloldali csoportosulás tagjai számos esetben tettek olyan kijelentéseket, amelyek a kiskórházak feladatainak szűkítését, vagy éppen az egészségügy magánosítását célozzák meg. Baranyában több kis kórházat hátrányosan érintene, hogyha a baloldal megkaparintaná a hatalmat.

Néhány napja jelentette be a kormány, hogy a Mega-Logistic Zrt. többségi birtokába került Siklósi Kórházat megvásárolja az állam. A kormányzati döntés mögött az a gondolat húzódik meg, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, megerősítése és kitettségének csökkentése érdekében kell fellépni. A kórház nem is olyan régen nyert 300 millió forintot fejlesztésekre.

A városban már 1893 óta működik kórház, 1938-tól nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre. A következő nagyobb változás az hozta, hogy 30 ágyas csecsemő- és gyermekosztályt nyitottak meg az intézményben 1960-ban. 2004-ben került képbe a magáncég, amely 75 százalékos részesedést szerzett a kórházat fenntartó kft.-ben. A kórház 65 mozgásszervi rehabilitációs ággyal, 60 belgyógyászati krónikus ággyal, 480 szakorvosi órával és 45 nem szakorvosi órával, nappali ellátással, egynapos sebészeti ellátásokkal, gyógytornával, gyógymasszázzsal és fizioterápiával rendelkezik. A kórházban nagyobb fejlesztés zajlott le 2010-ig, majd következett a „B” épületszárny emelet ráépítése, valamint az „A” épületszárny átalakítása.

A Szigetvári Kórház ennél nagyobb léptékű intézmény, ahol 2019-ben nyitott meg például a sürgősségi osztály, amit az is indokolt, hogy életek múlhatnak azon, hogy a kórház a helyiek és a környékbeliek számára – majd’ 70 ezer fős vonzáskörzetről beszélünk – rövid idő alatt elérhető, szemben a pécsi 400 ágyas klinikán működő sürgősségi osztállyal, ami Szigetvártól úgy 40 perces autóút. A kórházban számos szakrendelő, ambulancia működik, összesen 13 különböző kórházi osztály van. Az intézmény is folyamatosan fejlesztett, legutóbb 2019-ben sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Családbarát Szülészet elnevezésű projektre, így megújulhatott a szülészet és új eszközöket is beszerezhettek. Ezt az is indokolta, hogy  születések száma a Szigetvári Kórházban 10 év alatt 460-ról 765-re emelkedett.

Ahogy nemrég megírtuk, a jelentős pályázati sikerről számolt be Nagy Csaba, a térség parlamenti képviselője és dr. Péter Iván igazgató, aminek köszönhetően a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum újabb fejlesztéseket hajt végre. Több szakterületet érintően speciális orvostechnikai gépeket szereznek be, valamint épületrészeket újítanak meg. A munkálatokkal várhatóan 2023 szeptemberéig végeznek.

Nagy Csaba parlamenti képviselő a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy “kiemelt célunk az egészségügy fejlesztése, ezért minden erőmmel azon dolgozom, hogy a kormány támogatásával folyamatosan javítsuk az emberek gyógyításához szükséges feltételeket Nyugat-Baranya kórházaiban is”.

Ehhez képest Márki-Zay Péter jelentősen leépítené az egészségügyet. Ahogy azt a Mandiner is megírta, a baloldal jelöltje tavaly ősszel részletesen beszélt arról, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, s hogy a szolgáltatórendszer számos egységét záratná be, elsősorban vidéken. „Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében  – mondta. Az ország vezetésére készülő „politikus” pedig később olyan kijelentéseket is tett, hogy nincs szükség a szüléshez orvoshoz, az egészségügy üzlet. Az a hajmeresztő hasonlata is bejárta a sajtót, hogy bizonyos szemészeti beavatkozásokat Indiában végeznek.

Mindezt még az ATV-ben László Imre, a DK egészségpolitikusa, az egyik fővárosi kerület polgármestere is megfejelte azzal, hogy Magyarországon 164 fekvőbeteg gyógyintézet van, ami „indokolatlanul sok” és szerinte, „90-100 kórház nagyobb biztonsággal, magas szakmai színvonalon az országot el tudja látni”.

Márki-Zay egészségpolitikusa Komáromi Zoltán pedig hasonlóan a kis kórházak ellen beszélt. Mint a baloldali ATV-ben is elmondta, „Sokkal jobban jár mindenki, hogyha arra a helyre viszik be, ahol minden, pénz, paripa, fegyver ott van egy helyen, és hogy ne legyen meglepetés, egy alacsonyabb progresszivitási szintű intézmény nem rendelkezhet sem azokkal a műszerekkel, sem azzal az emberi erővel, szakértelemmel, annyi ember, vannak műtétek, ahol négy-öt embernek kell a műtőben benn lenni. Egy kisvárosi kórházban ezt logikusan nem lehet megcsinálni.

Csakhogy a fővároson kívül is látó, valódi élettapasztalattal rendelkező szakemberek szerint egy-egy kiskórház hatásköre nem abban merül ki, hogy ezekben egy-egy egyetemi klinikához képest kevesebb kezelést tudnak biztosítani, hanem abban, hogy ezeket sokkal hamarabb felkeresik a vidéken élők, mintsem eljussanak egy központi kórházba.