Kezdőlap Baranya Összetartó kö...

Összetartó közösség, amely nyitott szívvel fogadja a vendégeket

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Zsáktelepülés, 278 lakossal. A mai világban nem feltétlenül vonzó tulajdonságok ezek, de ha azt is hozzátesszük, hogy jó hangulatú rendezvények, összetartó közösség jellemzi Kásádot, sokak szeme felcsillan. A falu lehetőséget nyújt az elvonulásra, csendre, kikapcsolódásra, ugyanakkor színes, érdekes programjaihoz azok is kedvet kaphatnak, akik szeretik a nyüzsgést. Sztipánovics Katalin háromgyermekes édesanya és Gavallér Istvánné, a település polgármestere boldogan mesélnek arról, miért jó itt élni!

A párom Kásádról származik – meséli Kata-, a szülei a mai napig itt élnek. Ők kezdtek el egy gazdaságot vezetni, amit most mi folytatunk. A férjem nem szakadt el teljesen Siklóstól, mert ő még ott dolgozik, én viszont, bár ott nőttem fel, inkább csak családlátogatásra megyek haza. A vidéki élet soha nem állt távol tőlem, mindig nagyon élveztem az állatokkal való foglalkozást. A faluközösség pedig olyan, hogy nem is tudnám nem itthon érezni magam!

Hogyan telnek a napjaid a faluban?

– Sok dologgal foglalkozom, nincs időm unatkozni. Ha nem a háztartást vezetem, akkor a kertemben kapirgálok, amikor éppen nem ott vagyok, akkor a lovaim körül mocorgok a gyerkőcökkel, és képviselő is vagyok. Rendezvények pedig havi szinten vannak nálunk. Az szakmám szíjgyártó-nyerges. A szíjgyártó egy szerelem szakma, a mai világban elég ritka! Már az első munkahelyem is egy lovarda volt, innen jött az ötlet. Két évig jártam Pestre, ott tanultam ki a szakmát, az oktatómmal nagyon jó barátságban vagyok, a mai napig értekezem vele! Lovas felszereléseket is készítek. Idővel terveim között szerepel egy olyan műhely, amelyik előregyártásra is alkalmas lesz. Egyedi, tartósabb, mint a sorozatgyártott.

Mennyire jellemző a településre az elöregedés? – kérdezem polgármester asszonyt.

– Bár Kásádon sok az üres ház és az egyedülálló, illetve az időskorú ember, de szerencsére vannak fiatalok. 45-46 gyerek él a faluban, ők Beremendre járnak óvodába, iskolába, ami csak három kilométerre van tőlünk. Minden megoldható. Könnyen elérhető a következő város is. Településünk két éve falugondnoki szolgálattal rendelkezik, segítjük a lakosságot, ha bármilyen problémájuk van, meg tudjuk oldani. A közösségi életünket tekintve elmondhatom, hogy van 40-45 önkéntesünk, akik mindig segítenek a rendezvényeinken. Úgy érzem, ennek nagyon nagy közösségformáló hatása van településünkön.

Milyen rendezvényeik vannak az év során? Úgy hallottam, szinte minden hónapban kedveskednek valamivel az itt lakóknak, illetve idelátogatóknak.

– A farsanggal indul az év, aztán jön a nőnap, március 15-e, majális is szokott lenni, amit összekapcsolunk a gyereknappal. Nyárra is tervezünk egy rendezvényt. Van egy gasztro napunk, egy fogathajtó versenyünk, idősek világnapja és az adventi forgatag. Ezek mellett kisebb rendezvényeink is vannak: a sportág választó vagy „átvarázsollak” programunk. A nyugdíjas klubunknak van egy énekkara, aztán tánccsoportunk is van, ők egy hetes tábort szoktak szervezni nyáron. Van bőven esemény nálunk.

Mit gondol, milyen lehetőségek vannak még, hogy a falu fejlődhessen?

– Nehéz, hiszen zsáktelepülés vagyunk. Mi a hagyományokra tudunk építeni és a turizmusra. Kásád és Beremend között van Magyarország legdélebbi pontja. Van egy tájházunk, önkormányzatunk tervei között szerepel a mellette lévő megvásárolt lakásban egy emlékszobát kialakítani, annak a helyi asztalosmesternek, aki rengeteg makettet készített a faluról, az ott végzett tevékenységekről. És szeretnénk egy olyan szobát is a tájházhoz csatolni, amelyben a népviseleteket mutatnánk be. A templomunkat is érdemes megnézni! Kásád mindig arról volt híres, hogy horvátok, sokácok lakták, egy igen összetartó közösséggel, ugyanakkor nyitott szívvel. Mindig szívesen látták vendégül az ideérkezőket. Ezt a mai napig elmondhatjuk a falunkról!