Áprilisban ismét számba vették a vetési varjak baranyai fészkelő állományát. A felmérés során 9 településen 60 fészektelepet találtak. A varjak fészkelése tavaly óta 11 helyen szűnt meg, viszont 21 helyen alakultak ki új kolóniák. A költő párok számát az előző évi 1605 párral szemben idén 1922 párra becsülték, ami közel 20 százalékos gyarapodást jelent – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevelében.
Ha összevetjük az adatot az 1980. évi számlálás eredményével, akkor az derül ki, hogy a korábbi állománynak(közel 19 ezer pár) csak töredéke, mindössze 9,0%-a él a megyében.
A problémát az okozza, hogy a varjak jelenleg kizárólag lakott területeken költenek. A felmérés alkalmával 6 helyen regisztráltak 100 párnál nagyobb kolóniát. Ezek közül négy Pécsen (Siklósi udvar környéke, egykori Honvéd Kórház udvara, Nagy Imre út, vásártér), egy Szigetváron (Turbékpuszta), egy pedig Szabadszentkirályon található.
A két legnagyobb fészektelepen, a szabadszentkirályi focipálya mellett és a pécsi vásártéren csaknem ugyanannyi varjú költ (218, ill. 215 pár). Pécsen a folytatódó fészekleverések és a facsonkolások ellenére is tovább nőtt a fészkelők száma. A megyeszékhely állománya 14 százalékos gyarapodást mutat, a költő párok száma 894-re tehető.
A beavatkozásokkal csupán azt sikerült elérni, hogy a varjak még nagyobb területen szóródtak szét. Megszűnt ugyan 8 kisebb kolónia, de Kertvárosban és Uránvárosban 18 új telep alakult ki. Ezek létszámukban még nem nagyok (1-12 pár), de a varjak jelenlétét a lakosság egy része már most is nehezen viseli. A fészek leverésekre fordított milliók tehát ablakon kidobott pénznek számítanak, amit jól tükröz a Nagy Imre úti kolónia sorsa. A 36-132. házszámok melletti parkolókat kísérő platánsoron és az út keleti oldalának fáin tavaly 142 pár fészkelt. Itt februártól kezdve az összes fészket leverték, és az épülő új fészkeket is folyamatosan eltávolították. A varjak ennek ellenére sem hagyták el a területet, és a számlálás napján már 169 pár költött az ismét megrakott fészkekben.
A fészkek leverése tehát ezúttal sem hozta meg a városüzemeltetés által kívánt eredményt, az állomány nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt. A pécsi varjak elsősorban a városi hulladékon élnek, bár rendszeresen kijárnak táplálkozni a környező mezőgazdasági területekre is.
A lakosság a saját szemetelésével, a tároló konténerek fedelének nyitva hagyásával növeli a varjak táplálékbázisát. A madarak kiváló alkalmazkodó képességüknek köszönhetően ezt a táplálékbázist teljes egészében kihasználják. Amíg egy teljesen zárt rendszerű hulladékgyűjtés nem lesz megoldva a varjak fészkelése által leginkább érintett városrészeken, amíg a lakosság köztisztaság iránti fegyelme nem javul, addig a varjak száma aligha fog csökkenni.
