Kezdőlap Baranya Az ellenzékie...

Az ellenzékieknek, a baloldaliaknak csak a Gyurcsány vezette DK marad Baranyában is

Nyugat-Baranyában is komoly átrendeződést hozott a baloldali előválasztás, amivel egyre inkább szertefoszlik az az ábránd a baloldalon, hogy Gyurcsány Ferencet megkerülve új ellenzéki, baloldali erő jöjjön létre. A Demokratikus Koalíció ugyanis a baloldali házi versengését egyéniben is megnyerte, ahogyan Gyurcsány Ferenc felesége viheti el a miniszerterelnöki posztért zajló csatározást is.

Hiába nagyon kevesen vettek részt a baloldali előválasztáson, mégis megmutatta azokat az irányokat, amelyeket a baloldali pártoknak, politikai szereplőknek – ha szeretnék, ha nem – követniük, vagy legalábbis le kell reagálniuk. Nyugat-Baranyában már korábban eldőlt, hogy a Jobbikra nézve megsemmisítő erejű ötlet volt az, hogy nem a választókerületi elnöküket indították el a választáson, hanem egy külső szereplőt, Alpár György drávaszerdahelyi polgármestert. Alpár aztán meglehetősen gyenge eredményt ért el, majd a helyzetet valóban jól ismerő bennfentesként ki is jelentette, hogy az egész előválasztás nem is demokratikus, sőt csalásra is utalt.

Úgy tudjuk különben, hogy Jakab Péter pártelnök választása azért esett rá, mert úgy hitték, hogy nemcsak a jobbikosokat, hanem a bizonytalanokat is meg tudja szólítani Alpár, végül azonban kiderült, hogy valójában a DK-sok vették komolyan az előválasztást, vagyis inkább legyünk pontosabbak: ők azok, akik valóban készek volta tenni a Gyurcsány-család visszatéréséért.

Alpár mellett ugyanígy kudarcot vallott a szentlőrinci polgármester, Koltai Péter is – akit egyébként Alpár is támadott – , hiszen egy viszonylag nagyobb település vezetőjeként, elég sok évnyi pozitív sajtómegjelenés és fizetett hirdetés után sem sikerült annyit elérnie, hogy a hozzá képest meglehetősen ismeretlen DK-st letaszítsa az első helyről, így végül nem is indulhat a képviselői posztért.

A Momentum és az LMP jelenléte eddig is halovány volt a térségben, tulajdonképpen szinte észrevehetetlenül simultak bele az összefogásba (?), a teljes arcélüket elveszítve, amit aztán Fekete-Győr András volt pártelnök kínos szereplése csak tovább gyengített. (Az LMP pedig szép lassan kiírta a magát az megemlítendők közül.)

Mindezeken túl a versenyben maradt két miniszterelnökjelölt-jelölt közül a “lefutóbolondozott” Márki-Zay Péter mögül sorra hátráltak ki a baloldali pártok, még akkor is, hogyha éppenséggel nem álltak be Gyurcsányné Dobrev Klára mögé. Baranyában azonban a megyeszékhelyen a szocialista párt egyik legerősebb embere, az MSZP-s Nyőgéri Lajos pécsi alpolgármester ezt is megtette, így nem hagyott sok kétséget afelől, hogy az ellenzékiek számára olyannyira várt kormányváltás esetén a Gyurcsány-család irányítaná szándékuk szerint újra az országot.

A logika egyébként is ezt diktálja, hiszen miniszterelnökre nem is lehet közvetlenül voksolni a 2022-es választáson, őt a Parlamentbe bejutott és kormányzóképes erőt képviselő pártok választják meg. És nyilván az lesz a meghatározó, amelyik a legtöbb képviselőt, legnagyobb szavazóbázist tudja maga mögött. Ez pedig a DK lesz. A pécsi MSZP-s potentát a gesztusával azt is üzente, hogy maguk is DK-ban látják a jövőt, így az egységfront valójában az egykor az MSZP-ből kiszakadt, annak egy platformjaként induló pártban valósulhat meg. Tehát 10 év alatt visszakanyarodtak szépen Gyurcsányhoz a szocialisták.

Az LMP, a Momentum, a Jobbik szereplését látva, nekik csupán epizódszerepek juthatnak.

Tehát azoknak az ellenzékieknek, baloldaliaknak, akiknek a zsigeri gyűlölet miatt az Orbán-kormány családtámogatási politikája, a gazdaság helyzetének megerősítése, vagy éppen a Magyar Falu Program elindítása nem értékelhető, marad majd a Gyurcsány-MSZP-féle politika, amely a nehézségeket leginkább megszorításokkal igyekezett kezelni, és akiknek véleményvezérei a közhely-pufogtatáson kívül már most azt pedzegetik, hogy milyen adóemelésekre lenne szükség. Aztán feltehetik a kérdést akkor is, hogy az őket fűtő zsigeri gyűlölet majd kifizeti-e helyettük a magasabb rezsiszámlát, vagy komolyabb adókat?

Arról nem is beszélve, hogy a széttartó baloldalon, a különböző sértett és meg nem értett szereplők milyen vérre menő csatákra képesek posztokért és befolyásért – ebből ízelőt a pécsi önkormányzat adott az elmúlt két évben -, amik közben az energiát elveszik a lényegi ügyek megoldásától.

Egyébként van harmadik út is az ellenzéki térfélen, hiszen lehetne más a baloldali politika: új, saját arcéllel rendelkező baloldali párt, tömörülés létrehozása, de olyan, amely valóban nem hajlandó beadni a derekát az MSZP-DK tengelynek. A Momentum és az LMP is így indult, aztán a behódolással saját maguknak tettek keresztbe.