Egy meglehetősen kellemes tavaszi időben érte el hazánkat az az atomfelhő, amely a csernobili atomerőműben történt robbanás után terjedt szét Európában. Április 26-tól egészen május közepéig szóródott, de a megyei lap a kommunista titkolózás miatt először csak egy rövid hírt tudott közölni az esetről, abban viszont szót sem ejtettek a sugárveszélyről a szovjetek, pedig ekkor már hazánk felett keringett az atomfelhő.
„MOSZKVA: Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában hétfőn este kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében” – mindössze ennyit írt a megyei lap 1986. április 29-én arról a katasztrófáról, ami meghatározta az atomerőművekről való gondolkodást, de azt is megmutatta, ahogy a szocialista világ kezelte az embereket, saját honfitársait.
A következő számban már azért azt írták a szovjet hírügynökség tudósítása alapján, hogy „összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része, megsérült a reaktor és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki”, de igyekeztek úgy tenni, mintha az egészségre nem is lett volna ártalmas az a felhő, ami elterjedt.
A május elsejei számban is ugyanebben hangnemben idézték a különböző szovjet hatóságokat, akik a baleset után alig néhány nap elteltével már arról beszéltek, hogy a „Csernobili Atomerőműben és a környező területeken javulnak a sugárzási viszonyok”. Pár napra rá idézték Borisz Jelcint, a kommunista párt moszkvai főtitkárát, aki így fogalmazott: „Helikopterekről homokkal, ólommal, bórral (neutronelnyelő kémiai elemmel – a szerk.) teli zsákokat dobálnak le a szerencsétlenség térségébe, s így áthatolhatatlan kupolát képeznek”.
Mindenesetre május első napjaiban óvatosan azt is megfogalmazták, hogy „május 1-ig Lengyelországot, május 2-a után Romániát emelt szintű sugárzás érte”, de ennek komolyságát is siettek bagatellizálni azzal, hogy „ez csak rövid ideig tartott, s a szint nem volt magas”.
Ahogy telt az idő, úgy egyre hosszabb és részletes szövegek jelentek meg a tragédiájáról, ám hosszú ideig így is eltitkolták a valódi probléma súlyát, holott már májusban a nyugati országok, az Európai Gazdasági Közösség (az Európai Unió elődje) tagjai úgy döntöttek, hogy az atomerőmű ezer kilométeres körzetéből nem szállíthatnak húst hozzájuk, így Magyarországról is megtiltották a behozatalt. Később a mezőgazdaság számos területére kiterjesztették a tiltást.
A modellszámítások és későbbi utóellenőrzések alapján a radioaktív felhő április 29-én érte el hazánkat, 30-án már Baranya megye felett úszott, május 6-ig közepes erősségű volt, majd 7-én egy erősebb felhő érkezett, amely 9-én hagyta el a megyét és az országot.
A tragédia hozzájárult ahhoz, hogy még több biztonsági protokollt vezessenek az erőművekben és fejlettebb biztonsági előírásokat alkalmazzanak.
